Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
124 kálvinisták azt akarták elérni, hogy az uniónak minél kevesebb hívet szerezzenek és Lipótnak jelenthessék, hogy a románoknak nincs szándékukban a katolikus egyházba visszatérni. Amint Atanasie a kálvinisták e tervéről tudomást szerzett, Baranyi plébános tanácsára szeptember 30-ára zsinatot hívott össze, hogy ez ellen tiltakozzanak. így a bizottság kénytelen volt lemondani tervéről. Végül Atanasie elhatározta, hogy véget vet a bizonytalanságnak. A bécsi köröknek határozniuk kellett, hogy vagy püspök lesz vagy nem. Atanasie látta, hogy minél jobban halasztják a végleges döntést, annál nagyobb tért hódítanak a reformátusok az unió kárára. Ezért szinódust hívott össze, hogy a dolgok felett véglegesen határozzanak. Ezen körülbelül 1640 pap és sok ezer világi személy vett részt. A zsinaton maga Atanasie elnökölt és három pontot vitattak meg: az unió decretuma, az egyházi fegyelem reformálása és a püspök Bécsbe való elutazása. Az első ülésen, szeptember 4-én a püspök az unió szellemi és anyagi előnyeiről beszélt. Kifejtette, hogy a románok csak az unió elfogadásával szabadulhatnak meg azon szolgai állapottól, amelybe a reformátusok sodorták őket A második ülésen, szeptember 5-én amellett döntöttek, hogy az unió elfogadása után a rítus és a belső szervezet érintetlenül marad. A harmadik ülésen, miután elfogadták az unió decretumát, 28 fegyelmi kanont szerveztek és elhatározták Atanasie Bécsbe való elutazását Még mielőtt Bécsbe ment volna, Atanasie írt még egyszer Kollonich prímásnak az egyház szomorú helyzetét vázolva. Elmondta, hogy mióta az unió folyamatban van, sok papot elűztek ok nélkül parochiájából, másokat megvertek, fogságba ejtettek, sőt egyes templomok tornyait lerombolták. Hiába fordultak a kormányhoz orvoslásért, hisz annak tagjai jórészt protestánsok voltak. Atanasie második panasza Czirka János ellen szólt, aki a gyulafehérvári templomból ellopott néhány egyházi könyvet, néhány paptársával Havaselvére ment és onnan visszatérve püspöknek adta ki magát, anélkül hogy fölszentelését bebizonyította volna. Harmadik panasza tíz Hunyad megyei pap ellen irányult, akik kálvinista vallásra tértek át. Ezek után Atanasie kíséretével elindult Bécsbe. A kálvinisták, bízva a 22 pontban foglalt panaszokban, fogságot jósoltak Atanasienak. Végül tehát, 1701 február 5-én megérkezett a püspök Bécsbe, hogy legmagasabb megerősítését elnyerje Kollonich felszólította Atanasiet,
