Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)

I. A magyarországi román studiumok elindítói

bukaresti metropolita, mind a kálvinisták tudomást szereztek. Ez utóbbiak azon voltak, hogy a románoknak a katolikusokkal való unióját megsemmisítsék. Tudták, hogy ha a románok, akik elég tekintélyes számot alkotnak, tőlük elpártolnak, egyházuk gyengülni fog, a katolikusok pedig elhatalmasodnak. Ezért igyekeztek mindenféle eszközzel kimutatni a románoknak, hogy vallásuk közelebb áll a románokéhoz, mint a katolikus vallás, mivel egyik sem ismeri el a pápát egyházfőnek, továbbá mind a kálvinista, mind a keleti egyház kovászos és nem kovásztalan kenyeret használ az úrvacsorához, mint a katolikus stb. Ezen kívül különféle ígéreteket tettek a románoknak arra az esetre, ha nem pártolnak el tőlük. Ilyen körülmények között, az egyház legnagyobb zavarában és legnagyobb kételyei között halt meg Teofil püspök 1697- ben. Valószínűleg megmérgezték.

Ekkor kezdtek a kálvinisták reménykedni. Céljuk volt olyan embert találni a püspöki székre, aki megsemmisíti az uniót és elfogadja a 19 pontot, azaz a kálvinista feltételeket. Választásuk olyan egyénre esett, akit a bukaresti metropolita nem akart püspöknek elfogadni. Végül egy harminc év körüli fiatal, Atanasie nevű papot szemeltek ki, aki a gyulafehérvári kálvinista kollégiumban latin grammatikát tanult. Teodosie, bukaresti metropolita ismét akadályokat gördített a kálvinisták elé, nem akarván Atanasiet felszentelni azon ürügy alatt, hogy még fiatal és tudatlan a püspökségre. Nem volt más mit tenni, mint hogy 200 darab arannyal és 80 darab leonin-féle tallérral megvesztegették a metropolitát és így 1698. január 22-én püspökké szentelte Atanasiet.

Atanasie felszentelése idején járt Bukarestban Dositei, Jeruzsálem pátriárkája, akit felkértek arra, hogy próbáljon hatást gyakorolni Atanasiera az ügyben, hogy az uniónak hátat fordítson és ezáltal azt gyökeresen megsemmisítsék. Dositei egy 22 pontból álló utasítást adott át Atanasienak, amelyben nemcsak tanácsokat osztogat, hanem határozottan parancsol is, noha egyházjogellenesen, mert neki csak Palesztinában volt hatalma. Siegescu véleménye szerint, sokat ártott Dositei (ahogy ő nevezi Dositheius) az uniónak, míg végül császári parancsra kiutasították.

Amikor Atanasie Bukarestből visszatért, a román nép két pártra volt osztva. Az egyik az unió elfogadását, a másik a kálvinizmushoz való hűséget követelte. A kálvinisták igyekeztek megfélemlíteni a románokat. Azt hangoztatták, hogy a katolikusok csak kelepcébe akarják csalni őket,