Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
106 humanizmussal“ nem tett különbséget az állami és nem állami óvodákban eltöltött szolgálati idő között sem Siegescu szerint nagy jelentőséggel bír az a kitétele, hogy “minden óvoda és minden óvónő, tekintet nélkül az óvoda jellegére, és arra, hogy állami segélyt élvez-e vagy sem: a gyermekek lelkében a magyar hazához való ragaszkodás érzelmét és a magyar nemzethez való tartozás tudatát, nemkülönben a valláserkölcsös gondolkodást tartozik felébreszteni és kifejleszteni.“294 Ismét előbukkant Siegescu valláserkölcsös beállítottsága, amennyiben ezt az új törvényjavaslatban is helyeselte. Jogosan emelte ki viszont azt a tényt, hogy mennyire fontos, hogy Magyarország minden polgárának alkalma legyen már kiskorában megtanulni a magyar nyelvet. Elvetette $t. Pop Ciciu képviselőtársa azon állítását, hogy a nem állami, felekezetek által fenntartott nemzetiségi óvodáktól ez a törvényjavaslat azt kívánná, hogy ott a tanítás csak magyar legyen. Ezt megcáfolta; a magyar nyelv bevezetésével csak kezdeményezést, illetőleg könnyítést akart nyújtani az állam a későbbi, iskolai tanuláshoz. A továbbiakban Siegescu az önálló gazdasági népiskolákról szólt. Rámutatott arra, hogy az utóbbi években a magyar kormányok túlzott hangsúlyt fektettek az iparra, ami helyes is volt, de megfeledkeztek arról, hogy Magyarország még mindig elsősorban földművelő állam. Mivel a légi gazdálkodási móddal lehetetlenné vált a megélhetés biztosítása, szükség volt az ún. önálló gazdasági népiskolák létrehozására. Ezeknek az volt a célja, hogy a lakosságot arra képesítsék, hogy kisebb-nagyobb földbirtokát minél produktívabbá tegye és a gazdálkodás legújabb hasznos eredményeit a köznép tudatába átvigye. A szaktanítók és szaktanítónők a tanítóképző intézet után kétéves gazdasági tanítóképző intézetet végeztek. A gazdasági népoktatás terén szerzett érdemeik elismeréséül állomáshelyükön igazgatószaktanítókká lehetett őket előléptetni. Mindezen intézkedések révén az önálló gazdasági népiskolák - Siegescu véleménye szerint - a parasztság anyagi helyzetének és megélhetési viszonyainak javítását segítették elő. Végezetül a lelkészi illetményekkel foglalkozott. Ha a köztisztviselők minden ágazatának fizetését rendezték, akkor gondoskodni kell arról, hogy ebből a rendezésből a papság ne maradjon ki. Hivatásuknál fogva ők :9i Uo. 101.
