Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Pázmány Péter Tudományegyetem
hívja, kéri egyszersmind, hogy az egyetemi Almanachban gondoskodjék a hitszónoknak és az egyetemi istentisztelet idejének beiktatásáról. ” c. / „az egyetemi istentisztelet a hagyományoknak megfelelően 10 órakor de. csendes szentmisével kezdődjék, amely alatt az egyetemi polgárság magyar népéneket énekeljen, a szentmise után következzék a szentbeszéd. Az új istentiszteleti rendnek a főegyházmegyei hatóságnál való bejelentése és megerősítésének kieszközlése az egyetemi templom Nagyságos Gondnokának feladata. " d. / „az egyetemi istentisztelet a szentbeszéddel együtt a Veni Sancte-től a Te Deum-ig tartandó minden vasárnap és a következő ünnepeken: XI. 1., XII.8., 111.25., Áldozócsütörtök. Az istentisztelet a szentbeszéddel együtt szünetel a karácsonyi és húsvéti egyetemi szünet alatt Vízkeresztig, illetve a Húsvét után való csütörtökig bezárólag. "42 43 44 45 Ez a szabályozás - leszámítva az istentisztelet időpontjának csúsztatgatását - később nem változott, és nem csupán Glattfelder működésének adott hátteret, hanem az egyetemi hitszónoki intézmény fennállása alatt végig meghatározó maradt. Az istentisztelet idejének ilyen meghatározása a belvárosi leánygimnáziumi növendékek miséjét szorította ki az Egyetemi Templomból a Belvárosi Plébániatemplomba. n Glattfelder Gyula díjazása egyébként megfelelt az általános egyetemi tanári fizetéseknek, évi 4000 korona volt. mely 800 koronás személyi pótlékkal és 1600 korona lakáspénzzel egészült ki." A kinevezés hercehurcájában az újsütetű egyetemi tanár megfeledkezett annak a levélnek Esztergomba küldéséről, melyben előző állásáról hivatalosan lemond. Ezt csak a prímás figyelmeztetése után, 1909. március 24-én, egy hónapos késéssel tette ■15 meg. A szó elszáll... - hirdeti a szólás, és mivel beszédeinek gyűjteménye sajnos nem került kiadásra, hitszónoki tevékenységéről nem sokat mondhatunk. A hagyományos szónoki iskola követője volt. Nyisztor Zoltán szavaival: „vergődő korának sorsproblémái nem izzottak át beszédein, világos, okos, körültekintő volt, de mindig egy kicsit az emberek feje fölött és szélesen hömpölygő körmondatokban beszélt. Minden szereplése jó, ünnepi, felemelő volt, de az az átütő, magával ragadó sikere, mint Prohászkának vagy Banghának nem volt. ”46 * Az újbóli alapvetés munkája hárult rá, művére, tapasztalataira utódai nyugodtan támaszkodhattak. Csak rövid időt töltött el tisztjében, 1911. május 1-jétől ugyanis nagyobb feladat hárult rá: 37 évesen a Csanádi püspöki székbe emelkedett.17 A Hittudományi Kar pályázatot írt ki a megüresedett tanszék és tisztség ellátására, melynek határideje 1911. augusztus 31. volt. Mindössze 5 jelentkező akadt.48 A jelölőbizottság ( Dudek, Mihályfi, Székely ) nem tudott megállapodni a jelölési sorrendről, bár abban egyet értettek, hogy dr. Strammer Viktorin és dr. Wolkenberg Ala42 uott. 43 EPL Vaszary 41. Cat. 8665/1911 alatt 2202/1909 44 HKL lb. 79. doboz Glattfelder 45 EPL Vaszary 41. Cat. 1301/1909 40 Nyisztor 1962: 82. old. 4 HKL la6. doboz 1911. IV. 3., VI r. ülés és Nyisztor 1962: 83. old. 48 HKL la 6. doboz 1911. IX. 29., I. r. ülés 17
