Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Pázmány Péter Tudományegyetem
jós fölé nő a többi pályázónak. A kari tanácsülés sem döntött könnyebben 1911. november 27-én ( 3. napirendi pont). Mihályfi az aequo loco első helyen jelölést tartotta célravezetőnek, de Dudek és Zubriczky Aladár dékán Wolkenberget támogatta, mondván: Strommer lendületesebb bár, de felszínesebb, Wolkenberg irodalmi működése jobb és 10 éves székesegyházi szónoki gyakorlattal rendelkezik. Kiss János Vass József jelölését hozta szóba, ezt azonban a többiek elvetették, mivel doktori diplomájának honosítása csak folyamatban volt ekkor, ezen kívül kevesellték irodalmi működését és sokallták széleskörű társadalmi tevékenységét. Végül a Kar I. helyen Wolkenberget, II.-on Strommert, III.-on Boroviczény Nándort jelölte, és várták a külső döntést, melyet így azért jelentősen befolyásoltak az aequo loco jelöléshez képest...49 A hitszónoklattani tanszéket az üresedés időtartama alatt a lelkipásztorkodástan tanár, Mihályfi Ákos látta el. Hogy a kapcsolatos hitszónoklatokat is ő látta-e el, nem bizonyítható.5" Az üresedés ideje alatt azonban történt egy apró változás a szónoklatok rendjében: a fent említett Vass József, a pesti Szent Imre Kollégium igazgatója, indítványozta, hogy az egyetemi istentisztelet kezdési időpontja 10 óráról 8 órára kerüljön át. A kérést az orvostanhallgatók egyetemi elfoglaltsága indokolta. A Kar 1909. márciusi határozata alapján illetékesnek mondta ki magát a kérdés eldöntésére. „Az istentisztelet idejének megállapítása előzetes tapasztalás nélkül történt, lévén a hitszónoki tiszt évek óta betöltetlen és történvén újjászervezése egészen új alapon. Az első intézkedés tehát feltételezte, hogy addig marad érvényben, ameddig a tapasztalás bölcsebb belátásra nem vezet. ” - mondta ki most a tanács, s Glattfelder Gyulától is információt kérve tette magáévá végül is a testület a javaslatot. Robiter Ferenc, az egyetemi templom gondnoka pedig megszerezte a szükséges jóváhagyást az egyházi főhatóságtól.51 Az uralkodó 1912. május 9-én dr. Wolkenberg Alajost nevezte ki a homiletikai tanszékre. így csak az 1912/13-as tanévben kezdhette meg munkáját nyilvános rendkívüli tanárként.52 1913. áprilisában a Kar egyhangúlag döntött úgy, hogy indítványozni fogja rendes tanári kinevezését, mely csak 1915. szeptemberében érkezett meg.53 Wolkenberg Alajos nagy energiával törekedett az istentiszteletek látogatottságának növelésére. Ezt tanúsítja az a próbálkozás, mellyel igyekezett az ifjúsági szentmisék optimális időpontját megtalálni. A túl korainak bizonyuló 8 óráról - úgy tűnik, az egyetemisták már akkoriban sem tartoztak a korán kelőek közé... - 1916. áprilisában visszahelyeztette azt 10 órára, majd még ugyanazon év novemberében 11 órára a szokásos procedúrával. Végül a 10 órás csendes szentmise megmaradt, ezt követte 1/2 11-től a hitszónoklat, majd 11 órától az if júsági mise. A misék fényét emelendő a hitszónok ifjúsági énekkar szervezésébe is belekezdett.54 49 HKL la 6. doboz 1991. XI. 27., Hl. r. ülés és Artner - Hermann 1938: 485. old. 50HKL la 6. doboz 1911. IX. 29., I. r. ülés 51 HKL la 6. doboz 1911. XI. 27., m. r. ülés és Vaszary 41. Cat 8665/1911 52 Artner - Hermann 1938: 563. old. 53 HKL la 6. doboz 1913. IV. 28., VR és 1915. IX. 28., I. r. ülések 54 HKL la 6. doboz 1916. IV. 14., VI. és IX. 28., I. r. ülés; EPL Csemoch 4L Cat 3.doboz 2740/1916 és Artner - Hermann 1938: 487. old. 18
