Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Főiskolai lelkészek
FŐISKOLAI LELKÉSZEK Képzőművészeti Főiskola Az 1871-ben alapított főiskola a harmincas évek második felében, Meyer Antal rektorságának idején fordult a katolicizmus felé. Ennek azonban propagandiszti- kus okai voltak, amit tisztjéből távozva sem tagadott: „... szükségesnek tartottam a múlt szerény, csendes visszavonultságával szemben Főiskolánkhoz méltó nyilvános életmegnyilatkozást, láthatóan és hallhatóan kiépíteni minden nagyobb eseménynek, főiskolai életfunkciónak ünnepélyes köntösben való megjelenítését, hogy a tanár és tanítvány lelki közössége, lelki egysége minél szorosabbra összekapcsoltassék. ” Célját elérte. Hatalmas erkölcsi tőkét kovácsolhatott az intézet már abból a puszta tényből is, hogy' 1937 októberében a Veni Sancte-t maga Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek celebrálta. 1938-ban Glattfelder Gyula, 1939-ben Beresztóczy Miklós nyitotta meg a tanévet... A főiskola ünnepeinek egyházi vonatkozású részeit a városligeti jáki kápolnában tartotta.408 Nem csodálkozhatunk így azon sem, hogy az első főiskolai lelkészség is itt •- alakult meg hivatalosan 1943 tavaszán409. Ekkor a 193 fiú hallgatóból 120, a 136 lányból 99 volt katolikus. A következő évben is hasonlóak maradtak az arányok (194/129 ill. 131/97 ).410 1943 nyarán Könözsv Lajos már mint „a Magyar Kir. Képzőművészeti Főiskola megbízott katolikus lelkésze” kért támogatást a minisztériumtól, hogy meglátogathassa a főiskola nyári vidéki művésztelepeit. „Ez a látogatás feltétlenül a művészek lelki igényeit szolgálná, amennyiben az elmúlt évben megindított munkát a vakáció egyébként nyugalmas idejében is továbbfolytatná, azt fenntartaná és kötetlenebb körülményekhez képest azt esetleg eredményesebben is mélyíthetné!” - érvel kérése mellett. De hiába: a minisztérium az igényelt 250 pengőnek csak 3/5-ét utalta ki.4" Útjáról eufórikus hangon tartott élménybeszámolót a Sziklán Állunk hasábjain. így tudhatjuk meg merre is járt: felkereste a miskolci, veszprémi, pécsi, felsőbalogi és nagybányai művésztelepeket.412 Érdemes emlékeznünk arra, hogy - mint már említettük - a főiskola mellett 1944. február 1-től 1945. október 8-ig a műegyetem hallgatóinak is rendelkezésére állt. Működéséről sajnos a főiskola levéltári anyagában dokumentum nem maradt fenn. ( Az 1941-49 közötti anyag rendkívül hiányos. ) Fennmaradt azonban egy az egyházi főhatóságmik írt jelentése 1946 októberéből. Innen nyerhetünk bepillantást mindennapjaiba. Az egyéni beszélgetések és gyóntatások mellett, hetente egy előadást tartott, kéthetente egy szűkebb hallgatói csoporttal “kongregáció-szerű” összejöveteleket szer408 Ferenczy 1941: 66. old. 400 FPL 6164/1946 410 MKF I.t. 1934-44 411 MOL K 636 - 859. cs. - 1943 - 1 - Könözsy - 69781 412 Sziklán Állunk I. évf. 1. szám, 1943. október 15. 97
