Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Főiskolai lelkészek
vezett, melyek többnyire kétórás aktív vitát jelentettek. Könözsy tökéletesen beilleszkedett a főiskola kissé egzaltált világába: „Tekintettel [...] a képzőművész-társadalom eléggé zilált viszonyaira, egyéni pasztoráció címén gyakran keresek fel egyes összeverődött művészcsoportokat festegető magányukban, hogy ott el filozofálgassunk kölcsönösen... ” Az egyetemi lelkészek 1948. évi konferenciáján is beszámolt munkájáról. Ekkor 220 katolikus hallgatója volt a főiskolának, közülük 60-70 látogatta előadásait, melyen a hegyi beszédet taglalta. Rendszertelenül kisebb ankétokat tartott aktuális kérdésekről. „A szervezés általában lehetetlen. A művészeket nem lehet keretbe fogni. ” - állapította meg. Amúgy is úgy vélte, hogy a kevésbé nagyképű tanárképzősökkel jobban boldogul, mint a művészekkel, „kik többnyire gátlásmentesek'’,413 Könözsy Lajos 1948 nyarán váratlanul elhunyt.414 Utódjául a prímás Huszár Györgyöt nevezte ki. 1948. október 28-án. Huszár ekkor az Iparművészeti Főiskola lelkészi teendőit is ellátta. Arról 1949. januárjában mondott le a politikai nyomás hatására - valószínűleg a Képzőművészeti Főiskolán sem ténykedhetett tovább.415 Zeneművészeti Főiskola Az Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára is az intézmény vezetőinek kezdeményezése nyomán került lelkész. 1944. január 25-én fordult Zalhureczky Ede főigazgató ez ügyben a vallás- és közoktatási miniszterhez, már konkrét személyi elképzeléssel, mely eller. nem emelt vétót a hivatal. Március 17-én kelt a válasz, melyet Wlassics államtitkár látott el kézjegyével, s mely a már hagyományosnak mondható feltételrendszert rögzítette: „A javaslat elfogadásával helyeslő tudomásul veszem, hogy a Zeneművészeti Főiskola római katolikus hallgatóinak lelkigondozása, s a velük való közvetlen érintkezés megkönnyítése érdekében a Főiskola fogadóhelyiséget és előadótermet bocsájt a főiskolai lelkész rendelkezésére, ahol a növendékeket problémáik megoldásához segíti, továbbá maga; vagy az általa felkért előadókkal vallási és katolikus világnézeti előadásokat tart. Ezek anyagát esetről esetre előre megbeszéli a Zeneművészeti Főiskola vezetőségével. ” Tiszteletdíjként a szintén általánosnak mondható havi 200 pengőt irányozta elő, melyet a minisztérium úgy szándékozott folyósítani, hogy az ne terhelje a főiskola meglehetősen szűk tanári tiszteletdíj keretét.416 1944. március 27-én vette át dr. Mojzes Péter, a pesti Szent Imre Kollégium prefektusa megbízólevelét. Természetesen Mojzest nem érte váratlanul a kinevezés, hiszen történtek előzetes egyeztetések ( legalábbis erre utal az, hogy maga januártól számította megbízatását, a Sziklán Állunk pedig már februári számában hírt adott az új főiskolai lelkészség létrejöttéről ).417 4,3 EPL 2792/1948 414 EPL 5156/1948 415 EPL 382/1949 416 ZFI 296/1944 417 uott. és Sziklán Állunk II. évf. 2. szám, 1944. február 15.; valamint EPL 6164/1946 98
