Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Erzsébet Tudományegyetem
Vértesi Frigyes 1942. június 3-án bekövetkezett halála után, július 11-én Virág püspök ismét Hajós Györgyöt kérte fel a hitszónoklatok megtartására.329 Ő azonban három év után felmentését kérte tisztje alól. „Kérelmem indoklására szabadjon csupán azt felemlítenem, hogy a mai súlyos idők az intelligens ifjúság gondozásában, szellemi vezetésében frissebb és rugalmasabb erőket kívánnak meg, mint aminőket én önmagámban érzek. ” - írta 1945. szeptember 26-án az egyházmegyei hatóságnak az ekkor mindössze 57 éves pap, aki vélhetően exponált tisztjével járó politikai nyomástól tartott. De szerepet játszhatott Hajós György döntésében az a tény is, hogy 1942-től a szeminárium rektora is volt, és túlontúl leterheltnek érezte magát. 330 Némi habozás után október 5-én Virág püspök dr. Gálos Lászlót bízta meg a hitszónoki teendők ellátásával.331 Egyetemi lelkészek Ekkor azonban már küszöbön állhatott a változás, az egyetemi pasztoráció új alapokra helyezése. Már 1944 őszén azt írta a Sziklán állunk, hogy Pécsen az egyetemi lelkészség „szervezés alatt áll”. Hogy ez valóban így volt-e, persze vitatható: más forrás ugyanis nem utal rá. Lelkészi kinevezések tárgyában amúgy is többször bizonyult a lap pontatlannak, de teljes mértékben nem dobhatjuk félre ezt az információt, hiszen a főszerkesztő, Szappanyos Béla A. C. titkár szervezési kérdésekben igazán „közel állt a tűzhöz”. 332 1946 februárjában az első egyetemi pasztorációs konferencián Pécset dr. Nagy Ferenc teológiai tanár, szemináriumi prefektus képviselte. Egyetemi lelkészi kinevezésének hivatalos iratára sehol nem találtunk eddig, de a konferencián mint egyetemi lelkészt emlegették, egykorú tanúk is így emlékeznek rá, és 1947 januárjában, a következő konferencián az elnöklő Shvoy Lajos székesfehérvári püspök feljegyezte magának: „... Nagy Ferenc egyetemi lelkész volt, jelenleg Cserháti. ”333 Működéséről azonban semmi továbbit nem tudunk. A Rómában doktorált Dr. Cserháti József teológiai tanár - az egyházmegye későbbi püspöke - 1947. január 8-án kapta kézhez egyetemi lelkészi kinevezését Virág Ferenc püspöktől.334 Az 1947-es konferencián személyesen nem vett még részt, hiszen új beosztását szinte még el sem foglalta ekkor. Varga Damján képviselte ekkor az Erzsébet Tudományegyetemet. Mint a Szent Mór Kollégium - ismertebb korabeli nevén Maurinum - igazgatója elsősorban a diákok szociális helyzetéről tartott beszámolót. A viszonyok - mint az országban mindenhol e tekintetben - szűkösek voltak. Az 1500 - 1700 hallgatóra mindössze két kollégium jutott: A Nagy Lajosról elnevezett 150 fős állami, és a 165 férőhelyes Maurinum. ( A háború végéig működött egy leánykollégium is, ám 1945-ben a rendőrök illetve az orosz-bolgár csapatok költöztek az épületekbe, s 329 BML Vm. ET RH 124. doboz 565/1945-46 alatt 2182/194142 330 BML Vm. ET RH 124. doboz 565/194546 alatt 47/ 194546 és Schein 1943: 180. old. 331 BML Vm. ET RH 124. doboz 565/1945^46 alatt 47/ 194546 332 Sziklán állunk EL évf. 10. sz., 1944. október 15. 333 SzfvPL 7495 lt. sz. 383/1947 és Kersák Pál szíves közlése alapján 334 PPL 71/1947 80
