Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)

Erzsébet Tudományegyetem

az Erzsébet Kollégium visszaszerzése nem sikerült.335 336 337 338 ) A Szent Mór Kollégium neve- lő-pasztorációs szerepét külön ki kell emelnünk: tanároknak s diákoknak évenkint közös lelkigyakorlatokat rendezett a Maurinum. hittudományi kurzust is tartott. 16000 kötetes könyvtára pedig szellemi bázissá is emelte. Az eredményekről hallva Shvoy Lajos püspök azonnal döntött arról, hogy' a kollégium számára 8000 forintos segélyt utal ki. 335

1947 márciusában a szokásos nagyböjti lelkigyakorlatot a diákoknak Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök tartotta. Különös aktualitást adott a meghívásnak az a tény, hogy 20 évvel korábban a Shvoy püspökelődje, a nagytekintélyű Prohászka Ottokár utolsó befejezett lelkigyakorlatát szintén Pécsen tartotta. A püspök meghívását, az alkalom megszervezését még mindig Varga Damján intézte. De Cserháti József aktivitásának is találjuk már jelét: a püspök fehérvári sírjához vezető nagyszabású országos zarándoklatra áprilisban ő vezette a pécsi egyetemistákat.33

1948 januárjában már Cserháti József számolt be a lelkészség életéről. 1300-ra becsülte a katolikus hallgatók számát, ezek 15-20%-át tartotta „hasznavehetetlennek”; 60%-át közömbösnek, kiknek részvétele bármilyen alkalmon esetlegesnek tekinthető; és 20%-át „komolynak”. A lelkész vezette az egyetemi kongregációt, mely 125 fős volt, de Cserháti becslése alapján mintegy 400 diákra volt hatással. Ennek ellenére elismerte, hogy a kongregáció élete „döcög”, s ezt a középiskolás, negatív élményekre vezette vissza. Fontosnak tartotta az elitképzést, melyet inkább magánbeszélgetésekben tudott elképzelni, és az előadásokat, melyeket heti rendszerességgel tartott az egyetemen 70 - 100 hallgatónak.33x

Egy korabeli orvostanhallgató, dr. Nemerey Péter visszaemlékezéseiből azonban ennél árnyaltabb képet is kaphatunk a lelkész szociális fáradozásairól:

.....szervezett egy keresztény menzát a mai Zsolnay Múzeum alagsorában, ide nemcsak

római katolikusok jöhettek, felekezetre való tekintet nélkül bárki, aki erre rászorult. Egyetemisták segítettek a nyersanyagok előkészítésében, önkéntesek vállalták a főzést, pécsi magánvállalatok adták a főzéshez és étkezéshez szükséges felszerelési tárgyakat. A nyersanyagok beszerzésének egyik módja volt az ún. „faluzás”. Ez azt jelentette, hogy alakult egy kultúrcsoport [ Ennek létszámát 45 - 46 főre becsülte a lelkész ] (énekesek, táncosok, szavalok, hangszeresek), őket Cserháti atya vitte saját költségén baranyai falvakba, ahol az iskolákban tartottuk az előadásokat, melyekre a belépti díj nyersanyag lehetett. ”339

A menza később áttelepült az Ágoston térre, majd a hatóságok beszüntettették a működését. A sanyarú szociális helyzetben lévő diákok segélyezésének más módja is volt: Cserháti József több alkalommal osztott szét UNNRA - segélycsomagokat. Ilyenkor a szeminárium épületét használta raktárnak, „bázisnak”.340

A lelkészségről 1948-ban már nem sok biztosat tudunk. Már 1947 augusztusában javaslatot tett Cserháti József önálló egyetemi lelkész kinevezésére. Hogy ez a püspöki protocollumban található szűkszavú megjegyzés voltaképp mit takar, nem tudjuk: az iratnak - és ilyen problémával gyakran találkozhatunk a lelkészségek törté335 BML Vin. ET RH 122. doboz 1289, 1290/1944-45

336 SzfvPL 7495 lt. sz. 383/1947

337 BML VIR ET RH 129. doboz 724/1946-47

338 EPL 2792/1948 és PPL 293/1943

339 Idézet dr. Nemerey Péter leveléből, a szerző magántulajdona

340 uott.

81