Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
József Nádor Gazdasági és Műegyetem
Az aláírások mennyisége arra késztette az egyetemi vezetést, hogy újragondolja álláspontját. Ismét a karokhoz fordult a Tanács, majd azok véleményére támaszkodva azt a döntést hozta hogy esetről-esetre engedélyezni fog ilyen előadásokat, de rendszeresíteni nem kivánja azt, mert ez ellenkezne az egyetem Szervezeti Szabályzatával. A karok egybehangzó véleménye alapján a Tanács a kérés azon felét, mely az indexbe felvehetőséget célozta, elvetette. A soproni bánya-, kohó-, és erdőmémöki kar jelezte, hogy náluk ilyen előadások már folynak is, a közgazdasági kar kijelentette, hogy heti 1-2 órára szívesen biztosít termet hitoktatási célra. A gépész- és vegyészmérnöki kar is csak azt a kikötést tette, hogy a kényes téma miatt a színvonalról úgy kéne gondoskodni, hogy nem meghívott előadókat kérnek fel az előadásokra.246 Végül is Szabó József hetente három alkalommal egyórás előadásokat tarthatott.247 248 249 A kérvény pozitív elbírálásában feltehetően az is szerepet játszott, hogy 1947 februárjában Mindszenty prímás látogatást tett az egyetemen, és az ifjúság menzadíjainak fedezésére 4000 forintos támogatást adott az intézménynek Szabó Józsefen keresztül. Erre a nagyvonalú gesztusra azért került sor, mert a jobbára 1945-ben pillanatok alatt megalakult egyetemi pártszervezetek 1947-re erősödtek meg annyira, hogy kegyeltjeiket a hagyományosan „klerikális” és „haladásellenes elemek” által ellátott diákjóléti funkciókba juttassák. Ezt a folyamatot igyekezett lassítani, vagy megállítani a prímás.218 Mivel Szabó József a megbízott lelkészi posztot nem tartotta elég erősnek és biztosnak, már 1947 márciusában azt indítványozta a prímásnak, hogy egy jogilag más helyzetű Műegyetemi Egyházközség létesítésének útján a műegyetemi lelkigondozást teljesen vonja ki más szervek létező vagy vélt hatásköréből. Mindszenty József pártolta az elképzelést, így áprilisban már annak megalakulásáról adhatott hírt Szabó a hallgatóságnak írt körlevelében.219 A dolgok azonban nem alakultak ilyen egyszerűen. „Az egyházközségi munka három szakosztályban ( világnézeti, szociális, szakmai ) gyönyörűen el is indult, de Ortutay kultuszminiszter értesülve a Műegyetemi Egyházközségről hatáskörét átlépve rátelefonált a Műegyetem Rektorára, hogy nem engedélyezi az egyházközségi életet a Műegyetemen. Az egyetem Rektora erre az Egyetemen hivatalosan kifelé nem engedélyezi az egyházközségi szervezetet addig, amíg ez az ügy a Kultusz-minisztériumban nincs elintézve. ” - kesereg Szabó József a prímásnak szeptemberben, s sürgeti egyben: tudomásulvétel céljából küldjön értesítést a minisztériumba és Csűrös Zoltán rektornak is, hiszen az Országos Egyházközségi Szabályzat 80.§-a értelmében ennyi elég, nem kell minisztériumi jóváhagyás új egyházközség létesítéséhez.250 A lelkész nem veszítette el lelkesedését. Az országos mintájára speciális Egyetemi Egyházközségi Szabályzat-tervezetet szerkesztett, mintául szánva a majdani többi hasonló képződménynek. November 27-én sor került az egyházközségi képviselő- választásra is. Az esztergomi aula azonban tétovázott. A szabályzat szerint ugyanis bármely plébánia alakíthat hivatalos jogi személyként fellépő egyházközséget - de a 246 MEL 4b 7. kötet 1947. I. 16-i és EL 13-i Rektori tanácsülések 20. ill. 13. pontja és 4c 379/1947 247 EPL 6164/1946 248 MEL 4b. 7. kötet 1947. II. 13., Rektori tanácsülés 3. pontja és Héberger 1972: 1132,1136 és 1140. old. 249 EPL 583/1949 250 uott. 62
