Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
József Nádor Gazdasági és Műegyetem
Műegyetemen épp a plébánia hiányzott. Csak akkor érezték támadhatatlannak az új szervezetet, ha azt teljesen kihasítanák a területileg illetékes Szent Imre plébániából, ezt viszont templomépület híján nem akarták megtenni. Visszakozni azonban nem vágytak. Némi hezitálás után december végén értesítette Esztergom hivatalosan a minisztériumot és az egyetemet az egyházközség megalakításáról - és az aula legnagyobb meglepetésre nem tiltakozott senki...21 A püspöki kar is így nyilatkozott a kérdésről: „A műegyetemi egyházközség egyelőre maradjon meg a ciszterci plébánia keretében, mint annak külön normatívum alapján működő csoportja. A szabályzattervezetet a püspöki kar kiadja egy vagy több egyházjogásznak, hogy találja meg a megoldás módját. ” A szakértők ( Hévey Gyula és Ságh Károly ) azonban a hagyományos egyházközségi rend épségének megőrzése érdekében ellenezték a műegyetemi gyakorlat meghonosítását más felsőoktatási intézményekben. Ott elfogadták, tekintettel arra a szeparáltságra, mellyel az egyetem területe rendelkezett, s arra a tényre, hogy a hallgatók idejük legnagyobb részét az egyetemen töltik.251 252 1947 áprilisából vannak adataink a lelkészség mindennapjairól. Szabó hetente két alkalommal, szerdán és szombaton tartott hittani előadásokat. Hetente találkozott a kongregációba tömörített ifjúsággal is: egyik héten gyűlést, a másikon reggeli misét tartott számukra. Hetente két alkalommal tartott két és fél órás ügyeletet fogadószobájában, de ezen kívül is megkereshették a diákok a jezsuiták Mária utcai rendházában. Minden hónap első péntekjén a Sziklatemplomban misét celebrált a diákok számára, előtte gyóntatott.253 Már 1948 májusában támadást indított Szabó József ellen az átformálódó egyetemi vezetés. Mivel a lelkész hirdetőtábláján a kommunistáknak nem tetsző írások jelentek meg, Csűrös Zoltán rektor javaslatára a Műegyetemi Tanács megdorgálta a lelkészt és megfenyegette helyiségének illetve hirdetőtáblájának megvonásával. ,, I. Itteni lelkészt működése kizárólag vallási térre szorítkozhat. Semmiféle politikai magatartást nem tanúsíthat, egyben gondosan ügyelnie kell arra, hogy semmi olyan lépést (pl. aláírásgyűjtést) ne tegyen, aminek politikai színezete lehet. 2. A hirdető tábla engedélyezése is kizárólag abból a célból történt, hogy ott hivatalos hirdetések jelenhessenek meg. A hirdetőtábla nem faliújság, erre engedély sincs, s így ebben polémia sem jelenhet meg, mint ahogy nem szokott megjelenni a dékáni vagy rektori hirdetőtáblákon. ” - így a rendreutasítás.254 Hogy pontosan mi és kinek a keze által került is ki a falra, nem kideríthető már. Egy későbbi minisztériumi minősítés azonban fennmaradt: ez ..a demokráciával szemben következetesen illegalitást tanúsító periodikus sajtótermék” rendszeres kitételéről panaszkodik.255 A Tanács Szabó József működésének ellehetetlenítését 1948 őszén kezdte meg. Az egyetem kebelén belül létrehozott Műszaki Főiskola részére átadták azt a szobát, mely addig a lelkész fogadóhelyiségéül szolgált. Szabó József persze tiltakozott hivatkozva arra, hogy ilyen szoba mindenhol megilleti az egyetemi lelkészt. Beadvá251 EPL 583/1949 és MEL 4b 8 kötet 1948. I. 15-i 5. r. Rektori tanácsülés 10. pontja 252 EPL 583/1949 253 uott. 254 MOL XIX - I -1 - h - 205. cs. - 88 - 1 - Szabó - 1948 - 197443 255 MOL XIX - I -1 - h - 205. cs. - 88 - 1 - Szabó - 1948 - 208891 63
