Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
József Nádor Gazdasági és Műegyetem
Valószínűsíthetően a Műegyetem átszervezésének azon lépcsőjében szabadult meg tőle a vezetés, melynek során a 9160/1948 számú kormányrendelet értelmében önálló Közgazdaságtudományi Egyetemet hoztak létre.241 Mérnökképző Karok Szerencsére jobban dokumentált Szabó József munkája. Mintegy 1400-1600 hallgatót bíztak gondjaira. Hivatalosan heti két órában volt megkereshető az egyetem által részére kiutalt tanári szobában, de a jezsuita rendházban is szívesen látta az őt megkeresőket. Kiss Lászlóhoz hasonlóan Mária-kongregációk szervezésébe is belefogott. Tihanyihoz hasonlóan igyekezett az elsőpénteki szentáldozás gyakorlatát népszerűsíteni: ilyenkor a Sziklatemplomban misézett a hallgatóknak. Egyetemi elfoglaltsága mellett havi egy alkalommal az Eötvös Collegiumba is ellátogatott, ahol 1940 óta már jó viszonyt alakított ki a diákokkal.21' Szabó József nagyon gyorsan felfogta az ország belpolitikai változásainak valódi irányát, és a kommunista szalámitaktika idején különös fontosságot tulajdonított a kereszténység jelenlétének látványos hangsúlyozására az egyetemen. Való igaz ugyanis, hogy munkájában is szükséges lett volna a rendszeres, fakultatív alapon tartott egyetemi hitoktatás bevezetése, de az ennek érdekében indított aláírásgyűjtő akciójának mérete túlmutat már a lelkészi igényeken, amint arra a baloldali szellemiségű egyetemtörténet-írás is érzékenyen rámutat.'13 243 244 Először 1945 őszén merült fel a műegyetemi hitoktatás igénye. Ekkor 800 aláírással nyújtott be a „műegyetem katolikus iljúsága” kérvényt Heller Farkas rektorhoz annak érdekében, hogy minden karon heti egy órában rendszeresen tarthasson valaki - esetleg a lelkész - hittanórákat. A rektor és Plank Jenő, a gépész- és vegyészkari dékán támogatta az elképzelést. Jellemző a korra, milyen bonyolult csatornákon igyekeztek a megvalósulást elérni az érdekeltek: Szabó József a minisztérium vallásügyi főosztályának élén álló Beresztóczy Miklósnak tett jelentést, aki a prímást kérte, hogy hasson a miniszterre, hogy amennyiben a kérés a minisztérium elé kerül, járjon el annak érdekében, hogy az egyetemi főosztály vezetője kedvezően bírálja azt el...'4 Ám a kérvény ekkor még nem jutott ilyen magas fórumig. 1946 februárjában az egyetem rektori tanácsa elutasította azt, miután kikérte az egyes karok véleményét.245 Ezért került sor 1946 novemberében a második aláírásgyűjtésre. Ekkor már 3000-en (!) írták alá az íveket, melyeken a hallgatók „a hit- és erkölcstudományok egyetemi színvonalú előadásainak engedélyezését" kérték oly módon, hogy az az indexbe is felvehető legyen. Hivatkoztak a hallgatók arra, hogy a Pázmány Péter Tudományegyetemen bármely karhoz tartozó egyetemi polgár látogathatja a Hittudományi Kar bármely előadását. Mivel azonban ilyen lehetőség a Műegyetemen nincs, csak így látták igényeik kielégítését elérhetőnek. 241 Héberger 1979: 1160. old. 242 EPL 6164/1946 243 Héberger 1979: 1136. old. 244 EPL 3344/1945 245 MEL 4b 6. kötet 1946. n. 27-i Rektori tanácsülés 14. pontja 61
