Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
József Nádor Gazdasági és Műegyetem
Az egyetem az előterjesztést „annyira indokoltnak és méltányosnak” tartotta, hogy azt megtagadni „különös szűkkeblűségnek” tartotta volna, ahhoz azonban nem járult hozzá, hogy a két egyetem hallgatói esetleg keveredjenek egy közös egyetemi szentmisén. így Szappanyos Bélát és ifjúságát vasár- és ünnepnap 9 órakor várták nagy szeretettel. Ugyanakkor a Pázmány-egyetem vezetősége őszintén meglepődött azon, hogy ez a kérés úgy érkezett, hogy arról a Műegyetem Tanácsa mit sem tudott; és igyekezett ezért a legtapintatosabban eljárni az ügyben.231 Szappanyos Béla egy évnyi, Műegyetemen végzett munka után felmérte azt is, hogy kezdeti elfogódottsága jogos volt. Tényleg kevés az ő személye ilyen irdatlan tömegű hallgató megfelelő szintű gondozására. Ezért kezdeményezte, hogy segítőt is foglalkoztathasson. A lelkész igyekezett kihasználni minisztériumi kapcsolatait. A minisztérium hajlott is egy további személy foglalkoztatására az anyagi alapot biztosítani, a Műegyetem kisebb, ún. rektori tanácsa azonban a vártnál nagyobb érdeklődést mutatott a kérdés irányába, és gyakorlatilag megfúrta az elképzelést.232 Szappanyos Béla az Actio Catholica Főiskolai Bizottságában is fontos szerepet játszott. 1943 nyarán az ország egyetemi és főiskolai városaiban tett tanulmányutakat. hogy megvizsgálja annak lehetőségét, hol és hogyan lehetne további lelkészségeket felállítani. Vasúti utazásaihoz a minisztériumtól kért és kapott 50%-os támogatást.233 Az Actio Catholicában végzett tevékenysége indokolta azt is, hogy - mivel a nagy hallgatólétszám egész embert kívánt a lelkészi posztra - végül is felmentését kérje a prímástól megbízott egyetemi lelkészi tisztjéből. Erre 1944. február 1-jei hatállyal került sor.234 Nem szakított azonban az egyetemek világával: az ország több egyetemi és főiskolai lelkészségének megszervezésében - mint látni fogjuk - szerepe döntő fontosságú, eredményei elvitathatatlanok. Utódja Könözsy Lajos hittanár lett, aki korábban a Képzőművészeti Főiskola lelkészi teendőit látta el, s akinek működéséről sajnálatosan kevés adat maradt fenn. Kinevezésekor a prímás kérte a rektort, „hogy a megbízott lelkészt nemzeti és egyházi szempontból egyaránt fontos hivatásának teljesítésében az eddigi jóindulattal támogatni méltóztassék. ”235 Könözsy Lajos valószínűsíthetően minden gyakorlata ellenére sem tudott megbirkózni azzal a feladattal, amit a műegyetem hallgatótömege a lelkészre rótt. Ezért Mindszenty hercegprímás, aki az érlelődő belpolitikai fordulat miatt is nagy figyelemmel fordult az egyetemek világa felé, úgy döntött, hogy ésszerű változtatással, átszervezéssel próbálja hatékonyabbá tenni a műegyetemi lelkigondozást, hogy öntudatosabb keresztény értelmiség nézhessen szembe az új történelmi helyzettel. 231 HKL lbóó.doboz 697/1942-43 232 EPL Serédi 41 Cat 5641/1943 és MEL 4a. 8a. kötet 1943. EX. 15., a Rektori tanács 2. ülése, 53. pont 233 MOL K 636 - 878. cs. - 1943 - 1 - Szappanyos 67829 234 MOL K 636 - 859. cs. - 1944 - 1 - Könözsy 54607 és XIX - I - 1 - h - 1945 - 72364 és Sziklán Állunk II. évf. 2. szám, 1944. február 15. 235 uott. és MEL 4a 8a. kötet 1944. I. 27., a Rektori tanács 7. ülése, 9. kötet 1944. II. 25., a Nagytanács 4. r. ülése, 30. pont. Nevét a Héberger szerkesztette Műegyetem-történet tévesen Körössyként rögzíti. ( V. kötet 1106. old. ) 59
