Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
József Nádor Gazdasági és Műegyetem
képes ellátni, és más itt - és minden más „világi” egyetem vagy főiskola esetében ahol világi és egyházi felügyelet kánonjogi szempontból is problematikus keveredése történne. A Műegyetem kiállása precedenst teremtett, ettől a pillanattól kezdve - mint látni fogjuk - minden egyetemi és főiskolai lelkész a felsőoktatási intézménytől csaknem függetlenül tevékenykedhetett, annak vezetését szinte csak tájékoztatta az illetékes egyházi főhatóság vagy a minisztérium az esetleges személyi változásokról.229 230 A kért támogatás elmaradása miatt Szappanyos Béla más úton igyekezett a hallgatók közelébe férkőzni. Levelek a Műegyetem katolikus Íróságához címmel 1943 februárjától kiadványsorozatot adott ki. Sajnos ezekből csak az első példány maradt fenn. Az A/4-es formátumú nyomtatvány félbe van hajtva, belső oldalain az egyetemi lelkész hirdetéseit közli, csak az előlap őrzi a hagyományos nyílt levél formáját. Ebben sajátos hangot üt meg: egyszerre lelkész, aki atyai szeretettel vágyik gondozni a rábí- zottakat, s egyszerre politikus és hazafi, aki felméri a fenyegető orosz veszedelmet. Apokaliptikus képeket fest a jövőről: „Népünk sorsa a közeljövőben dől el. Hacsak fegyvereink fizikai erejét a lélek metafizikai ereje föl nem fokozza, akkor a sorsdöntés egészen biztosan szakadékba dőlés lesz. Elvizenyősödött hit, politikai játék, lélektelen feszengő virtuskodás itt már nem mozdít... ” Lényegesen barátságosabb, melegebb hangon fordul a diákokhoz, mikor saját szerepéről szól: „Katolikus Magyar Testvéreim! Félévvel [sic!] ezelőtt ti kértetek közétek lelkészt. íme, itt vagyok. Önzetlenül, teljesen a Ti telketek szolgálatára. Megvallom, a négyezernyi katolikus műegyetemi ifjúságban az egy szál ember elvész. Kell tehát valami összekötő kapocs, amely Nektek sem terhes, s engem se fáraszt. Az ilyesfajta, időnkint kibocsátott levelekre gondolok elsősorban, és azokra a világnézeti konferenciabeszédekre, melyeket "felsőbb hitoktatás" jelleggel még e hónapban az összes Karon megkezdek, s melyekre ezúton is szeretettel hívlak Benneteket. "23u ( Érdekes adalékként kell észlelnünk, hogy Szappanyos vajmi kevés figyelmet fordított az Egyetemi Tanács terminusbéli aggályaira, és ezt a nyílt levelet is műegyetemi lelkészként írta alá...) Szappanyos Béla minden karon kapott termet előadásainak megtartására. Azonban már többnyire két órával a „konferenciabeszédek” előtt elérhetővé tette magát, így beszélgetésre, gyónásra találhattak alkalmat az arra vágyók. E célra általában a karoktól szobát, de ahol erre nem volt lehetőség, ott a már meglévő katolikus egyesületek helyiségeit használta fel. Műegyetemi templom híján az Egyetemi Templomba invitálta a diákokat, annak „nyilvános” szentmiséjére, de tudatta, hogy létezik ott egy tudomány-egyetemi istentisztelet is. De ugyanolyan jó szívvel ajánlotta az összes egyetemhez közel eső templomot is, közzétéve azok miserendjét. Hamarosan felmérte azonban Szappanyos Béla, hogy külön műegyetemi istentisztelet nélkül nem lehet munkája kellően hatékony. Kérte tehát dr. Hamvas Endre budapesti érseki helytartót, hogy hasson a Pázmány-egyetem vezetőségére, hogy az Egyetemi Templomban valamilyen módon hivatalosan is tarthasson egyetemistáinak szentmiséket. 229 MOL K 636 - 878. cs. - 1943 - 1 - Szappanyos - 63797 és MEL 4a 8a. kötet 1943. V. 13., a Nagytanács 9. ülése. Ezért az egyetemi ill. főiskolai anyagokban már sajnos nincsenek olyan bő, a lelkészség mindennapjait bemutató források, mint a Pázmány Péter Tudományegyetem esetében. 230 MOL K 636 - 878. cs. - 1943 - 1 - Szappanyos -ban szám nélkül 58
