Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
József Nádor Gazdasági és Műegyetem
ről is, amit az érsek dr. Szappanyos Béla feladatává tett. Egyszersmind megbízta a műegyetemi római katolikus hallgatók lelkigondozásával is.226 Megbízott műegyetemi lelkészek ( 1942 - 45 ) Szappanyos Béla megkereste Szily Kálmán államtitkárt, hogy tevékenységének anyagi vonzatairól érdeklődjön. Az államtitkár Rudnai Rudolf osztálytanácsoshoz utasította, de mivel rá jó benyomást tett a frissen kinevezett lelkész, mindjárt pártfogásába is vette. Havi 200 pengős tiszteletdíjat tartott számára méltányosnak - ennyit kaptak a protestáns egyetemi lelkészek is -, mely a kollégiumi munkáért járó 80 pengővel, lakással és reggelivel kiegészülve tisztes megélhetést biztosított. 1943. október 1-jei hatállyal további 32 pengővel emelkedett tiszteletdíja. Az államtitkári támogatás és Szappanyos Béla látogatása Rudnait is meggyőzte, a minisztérium hozzájárult kinevezéséhez.227 Szappanyos Béla következetesen műegyetemi lelkésznek titulálta magát, ami konfrontációhoz vezetett a Műegyetemi Tanáccsal, mely tartotta magát a korábban ismertetett 1939-es nézetéhez, melynek értelmében a lelkészt nem tekintették az egyetem szervezetéhez tartozó személynek. Ezért a Tanács már azt a kérését is elutasította 1942 októberében, hogy lelkészi minőségében hivatalosan elismerje, illetve munkájára a hallgatóság figyelmét hivatalosan felhívja. A rektor tiltakozását a „műegyetemi lelkész” cím használata ellen a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak is kifejtette - hivatkozással a Tanács október 9-i döntésére, valamint a hercegprímás kinevező iratának szövegére „Műegyetemi lelkészi állás szervezését semmilyen alakban sem tartják az egyetem keretében megvalósíthatónak, miután ez az egyházi hatóság intézkedési körébe tartozik. [...] álláspontunk: valamennyi felekezet lelkészének hallgatóinkkal való foglalkozását kizárólag az illető egyház ügyének tekintjük, amíg működésük a Műegyetem hagyományos békéjét meg nem zavarja. ” Leszögezi a továbbiakban a rektor, hogy a Tanácsot véleményének revideálására kényszeríteni kívülről az egyetem autonómiáját sértő súlyos tett lenne, s amennyiben a Tanács hivatalosan kifejtett nézetével ellentétes rendelkezések születnének, azzal a Tanács tekintélye szenvedne „csúnya sérelmet”.228 A minisztérium illetékese sietett megnyugtatni az egyetemi vezetést: „Szappanyos Bélát mint a magyar királyi József Nádor Műegyetem római katolikus vallású hallgatóinak lelkigondozásával megbízott lelkészt, nem pedig mint ún. „műegyetemi lelkészt” kívánom tekinteni, aminő állás szervezését nem vettem tervbe. ” Az indoklás azonban elgondolkodtató: „Annál is inkább magáévá teszi a Műegyetem felterjesztésében foglaltakat, mert az egyetemi lelkészi állás szervezése esetén az illető egyetem fegyelmi hatósága alá kerülne, ami nem kívánatos, sőt lehetetlen volna egyházi szempontból. ” Más a helyzet a Pázmány egyetemen, melyen az egyetem kebelén belül létező hittudományi fakultás a felügyeletet mindenféle ütközés nélkül 226 MEL 4a 8a. kötet 1942. IX. 1 , a Nagytanács 1. ülése, 38. pont: MOL K 636 - 932. cs. - 1942 -44 - 6 - 91746 227 MOL K 636 - 932. cs. - 1942 - 1 - Szappanyos - 93351 228 MOL K 636 - 878. cs. - 1942 - 1 - Szappanyos - 93351 alatt 2820/1942 ME RH. 57
