Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
1939: Egyetemi tanácsok véleményei lelkészségek szervezéséről
1939: EGYETEMI TANÁCSOK VÉLEMÉNYEI LELKÉSZSÉGEK SZERVEZÉSÉRŐL Még csak szerveződőben volt a Pázmány Péter Tudományegyetemen az első egyetemi lelkészség, mikor már felvetődött a kezdeményezést helyeselve az az igény, hogy más egyetemeken is jöjjenek létre a lelkigondozásnak ilyen intézményei. 1937. december 30-án a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület fordult ilyen értelmű kéréssel a minisztériumhoz, miután egyeztettek a reformátusokkal is. ,,Kétségtelen [...], hogy az ifjúság nevelésének és valláserkölcsi irányításának az iskolákban is szükséges ellátása nem tekinthető befejezettnek az ifjúságnak a középiskolából való kikerülésével. Annak, hogy ez a munka az egyetemeken és főiskolákon is folytattassék, fokozott jelentőséget ad az a körülmény, hogy ma minden ki nem próbált új eszmeáramlat elsősorban az ifjúságot iparkodik a maga befolyása alá vonni, s ez, valamint aZ egyetemi és főiskolai ifjúságra leselkedő más erkölcsi veszélyek is fokozottan indokolják, hogy az ifjúság az egyetemeken és főiskolákon se hagyassák valláserkölcsi továbbnevelés és irányítás nélkül, annál kevésbé, mert ez könnyen vezethet az eddigi ily neveléssel és irányítással elért eredmények megsemmisülésére is. ” - hangzik az indoklás. A három történeti egyház számára kér a beadvány „...az Egyházak által szükségesnek ítélt megfelelő számban szervezendő főiskolai ijjúsági lelkészi állások szervezése és fenntartása céljára államsegélyt [...] ”.“01 A minisztérium a tervezetet megvitatásra az ország valamennyi egyetemének megküldte. Az Egyetemi Tanácsok meglehetősen eltérően vélekedtek a kérdésről:- A Pázmány Péter Tudományegyetemen fontosnak és üdvösnek, de kivihetetlennek tartották az ötletet. Válaszuk diszkriminatívnak értékelte, hogy csak a három történeti egyház jusson ilyen pozícióhoz. Viszont több mint 100.000 pengős költséggel számoltak abban az esetben, ha mindegyik egyház kap ilyen lehetőséget, amire nyilvánvalóan nem lett volna fedezet. ( Érdekes ez az érvelés a Pázmány- egyetem vezetőinek szájából, hiszen ők többnyire az intézmény katolikus jellegének fenntartása mellett szálltak síkra. Bár az eredmény így is, úgy is elutasítás... )- A Műegyetem méltányolta az érveket, melyek a lelkészségek szervezése mellett szóltak, de kijelentette: szervezeti keretébe beilleszteni egy ilyen jellegű intézményt nem tud, annak támogatásáról, fenntartásáról az érintett egyháznak kell gondoskodnia. Leszögezte továbbá, hogy tanulóifjúsága így is túlterhelt, ezért semmiféle vallási foglalkozást kötelező jelleggel nem fog előírni hallgatói számára.- A Horthy Miklós Tudományegyetem ( Szeged ) elsősorban a püspöki kar véleményére volt kíváncsi. Intézményesített lelkészi állást nem tartott szükségesnek.- Az Erzsébet Tudományegyetem ( Pécs ) vezetősége minden tekintetben helyeselte a tervezetet, de kijelentette, hogy az egyetem anyagi erői nem elegendőek a létrehozandó lelkészség támogatásához. 201 201 EPL Serédi 41 Cat. 633/1939 alatt 959/1938 51
