Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
1939: Egyetemi tanácsok véleményei lelkészségek szervezéséről
- A Debreceni Tudományegyetemen a református teológiai fakultás véleménye volt a döntő. Ők azt az elvet látták helyesnek, hogy minden egyetemen az illetékes hittudományi kart bízzák meg a hallgatók lelki igényeiről való gondoskodással. Olyan felekezetek számára, melyek nem rendelkeznek egy egyetemen ilyen fakultással, a VKM segítségével kell az egyetem szervezeti keretein kívül lehetőséget biztosítani ilyen jellegű munkára.202 Az egyetemek véleményének ismeretében fordult a minisztérium Serédi Jusztinián prímáshoz a kérdéssel. Az érsek pártolta az elképzelést, a diffúz terveket egészen konkrét formába öntötte felhasználva a Pázmány Péter Tudományegyetemen létesített lelkészség tapasztalatait. „Amely egyetemen van Hittudományi Kar, ott annak valamelyik tagja láthatná el a lelkészséget, ahol nincs, ott az egyetemen kívül működő lelkész vagy hitoktató. Természetesen az illetékes egyházi hatóságtól kapná a missiot, az egyetemtől vagy a kultusztárcától pedig némi dotációt. Az ifjúság köteles volna a lelkésznél jelentkezni minden iskolai év elején. A lelkésznek joga volna az egyetem épületében bármikor megjelenni, ott kapna helyiséget, ahol az ifjúsággal érintkezni tudna illetve annak rendelkezésére állna bizonyos időkben. A lelkész lelkipásztori buzgalmára volna bízva, hogy az ifjúságot a valláserkölcsös és hazafias életnek megnyerje és arra nevelje. [...] A lelkészek honoráriuma arányos volna az illető egyetemen lévő és az ő vallásához tartozó növendékek számával, úgy, hogy esetleg két vagy több lelkész is lehetne, ha ugyanazon a valláshoz megfelelő számú hallgató tartozik. Pl. minden 1000 hallgatóra számítva egy lelkészt. ” Kijelentette azonban: ,A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen most van r. kath. lelkészi hivatal. Ennek állása bizonyos történeti jogon létesült, praecedensül NEM szolgálhat más felekezetek javára. Ez a körülmény azonban nincs ellentétben fentebb kifejtett elvi álláspontommal. ”203 Az evangélikus egyház által benyújtott tervezet tehát elfogadtatott. A protestáns egyházak felkészültebbek voltak, hiszen az ötlet tőlük származott, így gyorsabban kezdték meg az egyetemi lelkészségek szervezését. A katolikusoknak 1941-ig kellett várni arra, hogy más egyetemeken is megjelenjenek lelkészeik. 202 EPL Serédi 41. Cat. 827/1939 203 uott. 52
