Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)

Pázmány Péter Tudományegyetem

Kísérlet a klinikai lelkészség intézményesítésére

Nem lenne teljes a Pázmány Péter Tudományegyetemen folyó lelki gondozási munka bemutatása, ha nem szólnánk az egyetemhez tartozó klinikákon dolgozó lelkészek munkájáról. Mivel azonban ez a nem kötődik szorosan az ifjúsági pasztoráció kérdéséhez, a túlzott részletességet feleslegesnek tartjuk.

A két egyetemi klinikán két hitoktató ( Katona Antal és Sebő László ) lakott, akik tejes ellátás és évi 240 pengős tiszteletdíj ellenében igyekeztek a klinika betegeinek vigaszt nyújtani, gyóntatni, áldoztatni őket. Mivel ez csak szerény többletjövedelmet jelentett számukra, nem tudtak erre a munkájukra olyan fokú figyelmet fordítani, amit a betegek száma megkövetelt volna. Ezért vettette fel Serédi Jusztinián azt az elképzelést 1941-ben, hogy új státuszokat kreálva a két hittanárt főfoglalkozású klinikai lelkésszé kéne kinevezni, körülbelül havi 200 pengős jövedelemmel, így mentesít- hetőek lennének egyéb elfoglaltságaik alól. A minisztérium azonban nem akart ekkora többletkiadást finanszírozni, így minden maradt a régiben.200

200 MOLK 636 - 1941 - 2 - 9 - 38274 és 41085

50