Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Pázmány Péter Tudományegyetem
A lelkész javadalma kezdetben megegyezett elődjével, 393 pengő 50 fillér volt havonta. Ez az összeg a 3500/1943 ME. rendelet értelmében 1943. július 1-jétől 516 pengő 50 fillérre nőtt. A háború utáni inflációs időben, hogy reálértékét megőrizze, többször is, esetről-esetre átértékelték a tiszteletdíj mértékét; végül az inflációt megelőző állapotokat .figyelembe véve Tihanyi Tibor fizetését az ahhoz legközelebb eső VII. fizetési osztály 3. fokozatához kötötte a minisztérium, és annak mindenkori változásával automatikusan növelte. A stabil forint bevezetése után 360 forintos havi jövedelem illette meg a lelkészt, mely 1946 november 1-jétől 15 forint lakáspénzzel egészült ki, később 30 forintos közlekedési segéllyel is.1* ( Természetesen a szerzetesi szegénység eszménynek megfelelően ezt a pénzt Tihanyi beadta a rend közös pénztárába. ) Míg azonban a minisztérium 1947-ig mindig a megbízatás teljes idejére folyósította az ösz- szeget, 1947-ben a három esztendős meghosszabbítás ellenére is csak egy évre utasította a számvevőséget a tiszteletdíj kiutalására.187 188 Ez lehetett az első pillanat, amikor a lelkészség jövendő felszámolásának terve először, egyenlőre homályosan felbukkant... Tihanyi Tibort azonban az első nyílt támadás nem egyetemi lelkészi, hanem diákotthoni prefektusi tisztjében érte. Ez is közvetve. A Szabadság című baloldali napilap egyik publicistája, Hajduska István 1947 júliusában írt több éles hangú, provokatív, valótlanságokkal telehintett cikket a felsőoktatás egyes szeleteiben uralkodó „klerikális reakcióról”. ( Támadta többek közt az Országos Ösztöndíj-tanács „kegyencpolitikáját” is. ) Egyik írása a Pázmány kollégiumban uralkodó állapotokról szólt, első olvasásra is hihetetlennek tűnő rágalmakkal borította el Timkó Imrét, aki görög katolikus hittudománykari hallgató volt. és - szerinte - 1946 decembere óta országos görög katolikus egyetemi lelkész ( A lelkészség megszervezése valójában már korábban megtörtént ). A cikk Timkót Tihanyi kreatúrájának és unokaöccsének állítja be . 189 Az újságcikk hatására hivatalos egyetemi vizsgálat indult, mely mind Timkó Imrét, mind Tihanyi Tibort teljességgel ártatlannak találta, mégis olyan határozatot hozott az Egyetemi Tanács, melynek értelmében az egyetemi lelkész addig hivatalból gyakorolt prefektusi jogköre megszűnt. Ezzel többek közt a lelkész elérhetősége is csorbát szenvedett, nem is szólva arról, hogy megoldatlanná vált lakáshelyzete...190 ( Hozzátartozik azonban az igazsághoz az is, hogy Tihanyi a prefektusságot egész embert igénylő feladatnak fogta fel, mely a tennivalókkal bőven megáldott lelkészre teherként nehezedik. )191 Tihanyi Tibor kezdeményezésére 1948 januárjában Sík Sándor, a magyarországi piarista rendtartomány főnöke azzal a kéréssel fordult az Egyetemi Tanácshoz, hogy Tihanyi Tibort engedje el az egyetem, mert rendjének az adott pillanatban nagyobb szüksége van rá. Tihanyi egészségi állapotára és tudományos ambícióira hivatkozott. mert mint egyetemi lelkész kevés ideje maradt homiletika tárgyú tudományos publikációira. A rendfőnöki levélbe ez e szempont azonban nem került be: „Ezt az 187 MOL K 636 - 882. cs. - 1942/44 - 1 - Tihanyi - 94974, 96512, 60859, 61484, 68594: MÓL XIX -I- 1 -h- 1945 - 33609,49998, 1946 - 121473, 142533; 1947 - 92220; ELTE Lt. le 22. doboz 7045/1944-45; 24. doboz 607/1944- 45 és HKL 1 b 68. doboz 29/1945-46 188 MOL XIX -1 - 1 - h - 1947 - 164017 l8g Szabadság 1947. július 1. 190 MOL XIX - I - 1 - h - 1948 - 196704, 196761, 202997 és Tihanyi Tibor magántulajdonában lévő személyes iratok 1,1 Ld. Függelék 6. 47
