Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Pázmány Péter Tudományegyetem
elhatározást két körülmény teszi elkerülhetetlenné. Az egyik Tihanyi Tibor egészségi állapota. Az illetékes orvosi vizsgálat ugyanis feltétlenül szükségessé teszi számára a magát kímélő életmód követését. Ismerve egyrészt jelenlegi munkakörének természetét és sokoldalúságát, másrészt Tihanyi Tibor lelkiismeretességét, amely lehetetlenné teszi, hogy kötelességteljesítésében kímélje magát, arra a meggyőződésre kellett jutnom, hogy az orvosi előírás ( amelynek elhanyagolása esetén az orvos igen súlyos következményeket helyez kilátásba ), nem képzelhető el a jelen állásától való megválás nélkül. De halaszthatatlanná teszi a rendi kötelékbe való visszaszólítását rendi nevelésünk szükséglete is. A körülmények u.i. arra kényszerítenek bennünket, hogy rendi hittudományi főiskolánk 2 első évfolyamát mernyei ( Somogy megye ) rendházunkba helyezzük át. így a kettévált főiskola 2 teológiai testületet kívánván, összes szakembereinket igénybe kell vennünk. ”'92 A memyei főiskola tervét - ha ténylegesen létezett egyáltalán, s nem csak ürügyül szolgált - azonban hamarosan ejtette a rendi vezetés. Tihanyi is nyitott szemmel járt, s felmérte, hogy ha lemond egyetemi lelkészi tisztéről, komolyan fennáll annak a veszélye, hogy ez a pozíció végleg elveszik. 1948 áprilisában ezért azzal a kéréssel fordult rendfőnökéhez, hogy mégis tegye lehetővé számára a további lelkészi tevékenységet. Maga is érezte, hogy ez az előzőtől gyökeresen eltérő kérés részletesen megokolandó: ,, Kérésem indítóokai a következők. 1. Egészségem az on’osi kezelés és vigyázatos munkarendem következtében csaknem teljesen helyreállt. 2. Az eddigi tanulmányi és fegyelmi felügyeletem alatt álló Pázmány Kollégiumtól pártszempontok miatt a mostani szemeszter végeztével távoznom kell, ami részint egy egész emberre szóló munkacsökkenést s a rendi közösségbe való visszakapcsolódásomat jelenti. 3. Az egyetemi lelkészi munkakör egyre szűkebbre szorul a legutóbbi idők és a belátható jövő körülményei szerint, ami úgy szólván csak napi egy-két órás templomi pasztorációt ró majd rám, legalábbis egyelőre. 4. Az egyetemi lelkészség intézménye országos viszonylatban is egyre inkább vörös posztó a miniszteriális fölsőbbség szemében, s a legutóbbi eseményekhez képest nem vállalhatom azt a felelősséget, hogy a most és miattam történt kinevezési aktussal a lét vagy nemlét mérlegére engedjem ezt kerülni. 5. Utoljára említem, de talán Közösségünk számára ez nem jelentéktelen, hogy a tapasztalatok szerint tudományos munkám jövőjét veszélyeztetném a Hittudományi Kar rokonszenvének lerontásával... '192 193 Sík Sándorra hatottak az érvek, így 1948. április 26-án engedélyezte, hogy Tihanyi Tibor továbbra is tisztjében maradjon.194 A minisztérium valóban nem tekintett rá jó szemmel. Mikor 1948 nyarán esedékessé vált tiszteletdíja további folyósításának kérdése, a kész fogalmazványt, mely azt engedélyezte egy titokzatos kéz áthúzta, az illetékes államtitkár pedig felvezette az aktára: „Érdekelne, hogy min alapul az egyetemi lelkész állami [kiemelés az eredeti192 HKL 1 b 71. doboz 354/1947A8 193 PL N. 581. doboz 488/1948 194 PL N. 892. doboz 493/1948 48
