Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)

Pázmány Péter Tudományegyetem

akikre számíthat az egyetemeken. Letartóztatása után ez a belügyi szervek kezébe kerülhetett. s így sokak sorsa megpecsételődött a kommunista érában... Ha ez a hír bizo- nyíthatóvá válik, akár az is elképzelhető, hogy a kartotékok nyomát is az állami gépezetben kell keresni... )

A kapott anyagi támogatásból csak a folyóirattárat sikerült létrehoznia. A Magyar Kultúra, az Élet és a Katolikus Szemle néhány a lelkészség pecsétjével megjelölt példánya forgott közkézen a hallgatók között. A VKM-től és a Magyar Nemzeti Diákszövetség Tanácsától kapott segítséggel pedig az irodát tudta felszerelni Tihanyi Tibor. Más helyről érkező segélyekből pedig egy „decentralizált kezelésű”, „vallásos és aszketikus tárgyú” könyvekből álló kisebb könyvtárat hozott létre a hallgatók számá3. Tihanyi harmadik beadványával darázsfészekbe nyúlt. Azt szorgalmazta ugyanis, hogy a lelkészség kereteit felhasználva önkéntes jellegű, rendszeres egyetemi hitoktatás induljon be - a hittudományit kivéve - az egyetem összes karán. A tervezet jól átgondolt és felépített volt. Három részre tagolta a hitoktatást: valláserkölcsi fogalmak tisztázására: egyházszervezeti és jogi ismeretekre; illetve egy átértékelőtovábbképző jellegű. a vallási ismereteket „a művelt világi ember érdeklődési körét és szükségletét számon tartva” közlő tanfolyamra. Heti 1 órás előadásokat szándékozott tartani vagy tartatni arra vállalkozó hittudománykari professzorral. Az előadások tartalmát később publikálni készült a hallgatóság épülésére. Indexbe is felvehetővé kívánta tenni ezeket az előadásokat, rendkívüli tárgyként, melyből kollokválni is lehet.161 162 163

Nem is a kérelem tárgyi tartalma volt problémás a kari professzorok számára, elvileg helyeselték azt fenntartva a Hittudományi Kar felügyeleti jogát, bár a végleges véleményalkotást elhalasztották a többi kar véleményének megérkeztéig. A gondot az jelentette, hogy a Bölcsészettudományi Karon hallgatói kezdeményezésre már megindultak ilyen jellegű előadások dékáni megbízással, s erről a Hittudomány Kar csak a kinyomtatott tanrendből értesült. Különösképp dr. Pataky Arnold nehezményezte ezt, két okból:

a. / megbízott előadó szerinte sok mindent előadhat, de a „dogmatika súlyos problémáinak tárgyalására” mindenképp felkért hittudományi kari professzort látott csak alkalmasnak, s tudtával az előadó Jánosi József jezsuita nem rendelkezett a szükséges egyházi főhatósági engedélyekkel sem (venia legendi és missio canonica);

b. l nem csak katolikus előadások folytak a bölcsész karon, hanem Kiss Sándor és Dezséry László vezetésével protestáns dogmatika is előadatott. Ezt az idős professzor a Pázmány alapította egyetemen tűrhetetlennek tartotta, annak sokszor emlegetett katolikus jellegét látta megcsúfolva ezáltal.'63

Pataky tiltakozása nyomán Iványi dékán a prímással és Szekfíí Gyula bölcsészkari dékánnal is felvette a kapcsolatot a kérdés rendezésére. Aggályaiban hangsúlyozottan a protestáns vallásoktatás megjelenése szerepelt: „...oda is vezethet, hogy idővel a más vallásúak a teljesség kedvéért egyetemünkön esetleg valamelyik heterodox fakultás felállítását kérelmezzék. Tekintve pedig az egyetemi hallgatók ama szabadságát, amelyet az előadók megválasztásában élveznek, nagyon könnyen megvan annak is a lehetősége, hogy a katolikus hallgatók eljárjanak más vallású kollégáik

161 Ld. Függelék 5. és MOL K 636 -1944 - 2 - 9 - 61775

162 HKL lb 67. doboz 447/1943-44

163 HKL lb 67. doboz 447/1943—44 alatt 768/1942-43

41