Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Pázmány Péter Tudományegyetem
hitoktatására katolikus hitüknek nem csekély veszedelmére. ” Szekfü kezdetben a hallgatók vallási megoszlásának arányaira épülő paritásos megoldásra tett javaslatot, de mivel Iványi mereven ellenállt, visszakozott, és kijelentette, hogy a kérdés megnyugtató rendezéséig azon lesz, hogy újabb megbízást a Bölcsészettudományi Kar ne adjon ki. Ezt az ígéretét megerősítette a prímásnak írt levelében is.16' A hitoktatás kérdése így 1943 nyarán nyugvópontra került, méghozzá úgy, hogy a Hittudományi Karnak csak az őt kikerülni készülő megoldások elgáncsolására maradt energiája, maga azonban nem lépett a megnyugtató rendezés felé. 1944 januárjában Serédi Jusztinián, akit nem elégített ki ez a félmegoldás, egy félévre engedélyezte Jánosi Józsefnek „valláserkölcsi- világnézeti előadás” tartását a Bölcsészettudományi Karon, amiről a Hittudományi Kart is értesítette, egyúttal megkérdezve, hogy is áll az egyetemi hitoktatás kérdése, milyen intézkedések történtek. Kecskés Pál dékán az értesítést köszönettel vette, az előadás címének megfogalmazásában kivetnivalót nem talált. Egy világnézeti alapú előadás megszervezését, mivel nem érint semmiféle teológiai szakágat, bölcsészkari bel ügynek tekintett. A hitoktatásról többet nem mondhatott, minthogy „véglegesen még nem megoldott ”.165 A magas helyről érkezett sürgetés hatására a Kar arra kényszerült, hogy újra foglalkozzon a kérdéssel. 1944. február 28-án, III. rendes ülésén tárgyalták. Artner Edgár gyűjtötte össze az egyetemi hitoktatás korábbi történetének adatait ( XIX. századi exhortációk, illetve a vallástani tanszék története ), beszámolóját Marczell Mihály ismertette, s úgy találta, hogy a zavaros múltban nehéz eligazodni. „A múlttal szemben az egyetemi ifjúságnak mai lelki nevelését mindnyájan elég jól ismerjük. A Szentimre [sic!] Körök, a Szent Imre Kollégiumok, Emericana, Egyetemi Mária kongregációk, Pro Christo, Szent Margit Kör, a Női kollégiumok egész sorozata és több hasonló intézmény, s az újabban létesített egyetemi lelkészek intézménye [...] olyan széles lehetőséget biztosít a katolikus ifjúságnak lelki tovakép- zésére [sic!], hogy alig akad olyan diák, aki lelki igényeit követve nem találna teret valláserkölcsi tovaképzésref...] Az akarók és keresők mind találnak bőséges alkalmat. ” - mondta. Majd a fél évvel korábbi súlyos vitákra hivatkozott: „a Tekintetes Hittudományi kar tegye komoly megfontolás tárgyává, vajon kívánatos-e mai nap ezt a zavarokat magával sodró helyzetet előidézni, annál inkább, mert tárgyi szempontból a katolikus ifjúság ezirányú lelki szükséglete kielégítő módon el van látva. Úgy gondolom semmi esetre. Eszerint 1. Javaslom, hogy tartsuk fenn a régi határozatokat az egyetemi alkotmány lesszisorúbb betartásáért. 2. Rendszeres hitoktatások bevezetését pedig, tekintve a gyakorlati bonyodalmakat, vegyük le a tárgyalás napirendjéről. ” A világnézeti alapon tartott valláserkölcsi előadásokat a Kar később sem gátolta, így azok tovább folyhattak.166 Tihanyi Tibor - egyébként mindenki által támogatott - hitoktatási tervezete a körülmények ilyen alakulása miatt halasztásra került. Ha már önállóan hitoktatásba nem kezdhetett a lelkész, igyekezett minden meglévő keretet felhasználni az ifjúság 164 165 166 HKL lb 67. doboz 447/1943M4 uott. uott. 42
