Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Pázmány Péter Tudományegyetem
Az Egyetemi Tanács a munkaköri elveket elfogadta, és 1920/11936-37 sz. alatt 1936. október 14-én hivatalosan tudatta azokról a lelkészi teendőket szeptember 1 -je óta ellátó Várkonyi Fidélt."2 Ez a szabályozás határozta meg munkáját. Egy félévnyi próbálkozás után beadvánnyal fordult az egyetem rektorához. Úgy érezte, ő megtesz minden tőle telhetőt, gyóntat, várja a beszélgetni vágyókat, járja a kollégiumokat - még sincs eredménye tevékenységének. „Jól tudom, minden kezdet nehéz. Megindításhoz, elindításhoz sok türelem kell. De az a benyomásom, hiányzik egy hathatós eszköz: a vasárnapi szentbeszéd. ” - írta elkeseredetten."3 Tóth Tihamér prédikációit az egyetemisták már nem élvezték. Publikuma azonban oly nagy volt. hogy azt szétugrasztani Várkonyi is véteknek tartotta volna. Abban sem volt biztos, hogy ő olyan gyorsan meg tudná hódítani az egyetemisták szívét. Azt sem hitte, hogy egyetemi polgárokkal az egész templomot megtölthette volna. Ezért azt az ötletet vetette fel, hogy valamilyen egyetemi területen, esetleg a Kollégium Mediáimban egy egyetemi kápolnát kéne létesíteni. Egy ilyen kápolna intimitása nagyobb vonzerőt jelenthetne a fiatalságnak. A helyszínt pedig központi fekvése alapján ajánlotta, hiszen valóban közel volt szinte az összes akkori egyetemi kollégiumhoz. Drágának sem volt a megoldási terv nevezhető: a helyiségért fizetni nem kell, a szükséges eszközöket pedig akár más templomoktól is be lehetett volna szerezni. ,fz egész kápolnát átmeneti jellegű intézménynek képzelném, hogy most össze lehessen gyűjteni a fiúkat és lelkükhöz lehessen férkőzni; a jövő majd megmutatja a fejlődés vonala alapján a további teendőket. ” - írta Várkonyi."1 A rektor természetesen a Hittudományi Karhoz küldte a tervezetet véleményezésre. A Kar előbb hajlott a javaslat támogatására, és a szükséges felszereléseket az Egyetemi Templomtól javasolta kölcsönkérni: ám áprilisban mégis finoman elutasította azt felkérve Tóth Tihamért: „tárgyaljon az egyetemi lelkész úrral, hogy hogyan lehetne összeegyeztetni a hivatalos és lelkipásztori igényeket olyképp, hogy az egyetemi lelkész lelkipásztori munkáját az egyetemi templomból kiindulva törekedjék megvalósítani. "112 113 114 ll5 1937. májusában juttatta el Várkonyi Fidél a karhoz beszámolóját éves munkájáról. Szerette volna azonban tapasztalatait szóban is megosztani a Karral. Erre június l-jén kapott lehetőséget.116 Végig érezhető szavaiban az új intézmény lassú bejáratódásának, a csekély és csak lassan növő érdeklődésnek fájdalma. A beszámoló a munkaköri leírás pontjai szerint tárgyalja a féléves munkát. Várkonyi Fidél a szolgálati lakást rendesnek, de kissé sötétnek tartja. A misézésről, és általában véve a kollégiumi lelkigondozásról szólva felveti, hogy a kollégiumok többségének van saját lelkésze, és azok működését nem kéne akadályoznia az egyetemi lelkésznek. Igyekezett a gyónni vágyók rendelkezésére állni, hétköznap reggel 7-től 8-ig, vasár- és ünnepnap 8-tól 10-ig ült az Egyetemi Templom gyóntatószékében. A sorok közt azonban furcsa keserűség bujkál: lehet, hogy többnyire hiába várakozott... 112 Ld. Függelék 1. 113 HKL lb. 60. doboz 387/1936-37 114 uott. 1,5 uott. és la 9. kötet 1937. IV 7„ IU. r. ülés HKL lb 60. doboz 548/1936-37 és 5/1937-38 31
