Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Pázmány Péter Tudományegyetem
Wolkenberg Alajos homiliáiról szerencsére többet tudunk, mint Glattfelder Gyula prédikációiról. Az 1912/13-as tanévben elmondott beszédeit az Élet Irodalmi és Nyomda RT. ugyanis kiadta. Nem csak az Egyetemi Templom-béli vasárnapi prédikációi maradtak így fenn, hanem olyan alkalmi beszédei is, melyeket pl. a budapesti Szent Imre Kör új helyiségének átadásakor, illetve egy Mária-kongregáció tagavatásakor mondott, továbbá a budai Szent Imre Kollégiumban tartott teljes nagyböjti lelki- gyakorlatának anyaga. Ezek a szövegek a mai olvasó számára tán száraznak és nehézkesnek tűnhetnek. de mindenképp a kor színvonalán álltak, és a kor ízlésvilágát tükrözik. Nem feledhetjük azt sein, hogy a szónok hangsúlyait, hanglejtését, gesztusait, mimikáját - egyszóval jelenlétét - ezek a leírt szövegek nem pótolhatják. A Bangha Béla által szerkesztett Katolikus Lexikon elődjével és utódaival együtt a „ma élő nagy szónokok” közt említi nevét.55 Az utókor azonban őt is, miként Glattfelder Gyulát, kíméletlenebbül helyezte mérlegre. ,, Új témák, modern meglátások hiányoztak beszédeiből, melyek világosak, rendkívül értelmesek voltak, de a szélesen hömpölygő körmondatok nem tudtak közel férkőzni a hallgatók szívéhez. ” - írja Szántó Konrád mindkét hagyományos iskolázottságú szónokról.56 1917-ben két újabb beszédgyűjteménye jelent meg "A béke útjain" és "Konferenciák a Miatyánkról" címmel.57 58 Az a törekvés, hogy egy-egy témát a szónok hosszú beszédsorozatban igyekezzék részletesen körüljárni, ekkor vált tudatossá Wolkenberg Alajosnál. Korábban nála ez inkább esetleges volt; legfeljebb az ádventi és nagyböjti készületi időben fordult elő. Példáját neves utóda, Tóth Tihamér követte, tudatosan továbbfejlesztve módszerét. Nem csak a szószéken igyekezett az egyetemi polgárság szószólója lenni. 1916-17 folyamán a Hittudományi Kar tanácsülésein az egyetemi újak egyesületi ügyeivel illetve hadi ügyeivel kapcsolatos kérdéseknek volt állandó előadója. Mély humánummal, minden esetben a hallgatók érdekeit szem előtt tartva járt el.78 Az 1919. február 24-én és folytatólag 27-én megtartott III. rendes kari tanácsülés Kiss János előadói indítványára a megüresedett erkölcstani tanszékre egyhangúlag meghívta Wolkenberg Alajost, így azonban utódlásáról kellett gondoskodni a homiletikai tanszéken. Székely István javaslatára a kar szintén egyhangúlag meghívta dr. Vass Józsefet, kinek neve már a tanszék korábbi betöltésekor is felmerült. Vass József ekkor a Szent Imre Kollégium igazgatója volt. „Országszerte ismert szónoki és irodalmi tevékenysége s egyéni kiválósága annyira feléje emel más tekintetbe jöhetők- nek, hogy meghívása teljesen indokolt. ’’ - tartotta róla a Kar. Ugyanezen ülés döntött arról is, hogy az új hitszónoklat-tanár és hitszónok kinevezésébe beveszi azt a kikötést, hogy a pedagógiai tanszék már régóta esedékes megszervezése esetén köteles lesz az eddig a homiletika tanára által előadott katechetika tárgyat a kinevezendő pedagógia tanárnak átengedni. A pedagógiai tanszék azonban még sokáig nem állt fel...59 55 Bangha: II. k. 300. old. 56 Szántó 1988: 602. old. 5 Artner- Hermann 1938: 513. old. 58 HKL la 6. doboz jegyzőkönyvei 59 HKL la 6. doboz 1919. II. 24. és 27., III. r. ülés 19
