Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Függelék
és inspirálás szempontjából pedig a komoly centripetalizmus. Ötéves tapasztalataink szerint ez a legreálisabb berendezkedés az egyetemisták világában. Lelkészi munkaközösség. 3 éve létezik és működik. A legutolsó két évben a Pázmány-egyetemi lelkészre esett a mozgatás és összetartás terhe. Tapasztalataink szerint erős realizálásra szorul a munkaközösség, meg kell szabadítanunk az önképzőkörösdiség és a mindenáron való uniformizálás veszedelmétől, amelyet egyes fokozottabb becsvágytól izzó lelkészmunkatársak idéznek föl. Az egyetemi lelkészi munkakör a kezelendő anyag fiatalosan kiszámíthatatlan, forradalmi és szeszélyesen következetlen természete, valamint az egyetemenként és főiskolánként egymástól lényegesen eltérő körülmények, s az egyetemi lclkészkedési terület módszeri föltáratlansága miatt annyira más és más igényeket támaszt a lelkipásztorral szemben, hogy csak az egyénileg és módszerileg kötetlen stílus tudja megoldani az elénk feszülő feladatokat. Teljesen a régi patinás elv a döntő: In necessariis unitas, in nonnecessariis libertás. Hogy pedig a jellemzett szabadság ne torzuljon szabadossággá, kívánatosnak tartanók szervesen is beleépíteni az egyetemi lelkészek csoportját az egyházi közigazgatásba, a lelkészek közül kiválasztott, tehát minden részletkérdéssel és az ügy különleges vonatkozásaival szerves kapcsolatban élő valamelyik tagnak érseki főbiztosi minőségben való megbízása által. Ez az érseki főbiztos fokozatosan kiépítené az egyetemi lelkészek működési irányelveit, a középiskolai hittanárok testületével való kapcsolatait, gondoskodnék a fölmerülő nehézségek, személyi hiányok orvoslásáról és képviselné az egyetemi lelkészek érdekeit az illetékes egyházi és világi tényezők felé. A lelkészi munkaközösség tapasztalat- és vélemény-kicserélő összejöveteleit többéves tapasztalatainkhoz képest klubszerű, baráti együttes formájában tartjuk megfelelőnek, melyre időnkint egy-egy külső szakembert is meghívunk. Ez a Bíboros Főpásztor óhajával egyezőleg havonkint egy számontartott, állandó napon történnék az esti órákban. Viszont az évi munkaprogram és szakismeretek kiegészítése érdekében - megint szerény tapasztalataimra hivatkozva - az évenként egyszer esedékes, országos, egyetemilelkészi konferenciát tartjuk megfelelőnek, amelyre komoly szakembereket, tapasztalt lelkipásztorokat, a Püspöki Kar valamelyik tagját is meghívnók, és a budai, vagy pesti Szent Imre kollégiumban 2-3 napos teljes elvonultságban, 4-5 előadás meghallgatásával és megvitatásával gyökeresen és szervesen biztosítanék az egyetemi lelkészi munka színvonalasságát, s a legfőbb pontokban országosan kívánatos egységét. Lelkigyakorlatok, Az elmúlt tanévben is megrendeztük a húsvéti lelkigyakorlatot, de nem sikerült elérnünk vele a kívánatos sikerfokot. Ennek oka jórészt az volt, hogy a hallgatóság többsége az éppen akkor végződő szénszünet, a közeli húsvét és a fővárosi megélhetés nehézségeiből adódó áthidalás jegyében nem tartózkodott Budapesten. A némileg kedvezőbb helyzetben levő kollégiumi tagok számára a kollégiumok, az egyesületekben érdekelteknek pedig az egyesületek tartottak külön lelkigyakorlatot. Ilyenképen a fiuk mintegy 80-an, a lányok mintegy 60 - 70-es létszámmal vettek részt Nagy Ferenc, volt pécsi egyetemi lelkész, és Timkó Imre, országos gör. kát. egyetemi lelkész konferenciáin az Egyetemi templomban. Úgy látszik, országos nagyságok jobban vonzzák még ma is az egyetemista ifjúságot. Ezt a tanulságot szemmel fogjuk tartani a jövőben. Viszont vigasztaló tény, hogy a résztvevők teljes számban járultak a szentségekhez, és hogy az elmúlt akadémiai évben is szép számmal vettek részt a manrézai, péceli és alvernai lelkigyakorlatokon egy-egy csoporthoz betársulva, a Pázmány-egyetemi lelkész anyagi segítségével és közvetítésével. Az idei tanévben 149
