Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Néhány szó más felekezetűtek egyetemi lelkigondozásáról
A két nagy protestáns egyház a fővárosban Mind az evangélikus, mind a református egyház a harmincas évektől fordult fokozott figyelemmel egyetemista hívei felé. 1932-től tartottak hivatalos tanévkezdő istentiszteleteket számukra; a reformátusok kezdetben Lágymányoson ( Lenke u. 44. ), majd 1935-től a Kálvin téri templomban, az evangélikusok az Üllői út 24. szám alatti imateremben. A hallgatók nyilvántartása érdekében mindkét egyház elküldte megbízottait az egyetemekre és főiskolákra, hogy a saját felekezetéhez tartozó beiratkozottak nevét és címét összeírják. Az 1934/35-ös tanévtől kezdődően az evangélikusok minden hónap első vasárnapján külön egyetemista istentiszteleteket tartottak, melyeken minden alkalommal más ismertebb lelkész hirdetett igét.478 479 Mint már ismertettük, a két egyház 1939-ben azon kéréssel fordult a minisztériumhoz, hogy az számukra egy-egy egyetemi és főiskolai lelkészi állás létrehozását engedélyezze, ill. finanszírozza. Az ötletet az evangélikusok vetették fel, a kedvező elbírálás után ők kezdtek előbb lelkészségük megszervezésébe. A minisztérium 1940- ben és 1941-ben félévente 1200 pengőt, 1942-től évente 3600 pengőt utalt ki az egyháznak erre a célra.4 9 Eleinte azonban csak némi tiszteletdíj fejében „mellékállásként” foglalkozott néhány lelkész az egyetemistákkal, de az egyház 1941. évi egyetemes közgyűlése már önálló állás létesítéséről határozott, melyet Dezséry László látott el korszakunk végéig.480 A református egyetemes konvent 1941-től kezdődően vett fel pénzt a minisztériumtól az ifjúság lelkigondozásának céljaira. Mivel vitathatatlan volt, hogy a református diákok száma sokkal magasabb, mint az evangélikusoké, a támogatás összege is nagyobb volt: évi 4000 pengő. A több hallgató több embert is igényelt, így dr. Kiss Sándor egyetemi lelkészt hamarosan dr. Vatay László konventi missziós lelkész kezdte kisegíteni.481 A protestáns lelkészek többnyire mostohább körülmények közt dolgoztak mint katolikus paptársaik: bár előadások tartására mindenhol kaptak engedélyt, az általános gyakorlat szerint külön fogadószobát nem biztosítottak az egyetemek számukra, mivel megbízatásuk nem speciálisan egy intézményhez kötődött, hanem összbudapesti jellegű volt. Ez természetesen ziláltabb munkafeltételeket, állandó utazgatást is jelentett. A protestáns lelkészségek történetének részletes feltárását most nem tekintettük feladatunknak. ( A nem katolikus lelkészségek működésének megismerése mindenképpen további kutatásokat igényel.) 478 MEL 4c 414/1944 479 MOLK 636 - 1941 - 2- 9-40491 és 1943 -2 - 9 -63830 480 MEL 4a 8. kötet 1942. V. 13., 5. r. Nagytanács-ülés 34. pont. A különböző forrásokban egyaránt szerepel Dezséry és Dezsényi névváltozat, természetesen ugyanazon személyre utalva... 481 MOL K 636 - 1942 - 2 - 9 - 86977 és 1944 - 2 - 9 - 55324 118
