Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)

Kitekintés

KITEKINTÉS

1991-től. kihasználva a politikai változások adta lehetőséget, egymás után alakultak újjá a magyarországi egyetemi lelkészségek. Nehéz helyzetben voltak s vannak: század közepi létük pár esztendeje kevés volt arra, hogy hagyományokat teremtsen, és feledésbe is ment a múlt. Talán jobb is: hiszen így most nem atavisztikus-kor- szerűtlen formák újjáélesztése zajlik.

További nehézséget jelent a megfelelő egyházjogi keretek megtalálása. Mint láttuk, ezek a múltban is igen cseppfolyósak voltak. Az egyházjog fejődése azonban nem hagyta érintetlenül szerencsére ezt a területet sem. Az „Ex corda ecclesiae” pápai körlevél és a „Garvissimum educationis momentum” című zsinati declaratio kijelöl egy irányt. Talán a szokványos plébániai keretből kiemelt egy-egy speciális helyzetű pap körül létesített un. személyi plébániák jelentik a megoldást...

Ma már a Codex Iuris Canonici is kiemelten foglalkozik az egyetemi diákpasztorációval: „A megyéspüspök helyezzen nagy súlyt a diákok lelkipásztori gondozására. Alapítson számukra plébániát, vagy legalább adjon egyes papoknak állandó jellegű megbízást erre a munkára, és gondoskodjék arról, hogy még a nem katolikus egyetemek mellett is legyenek katolikus egyetemi központok, amelyek az ifjúságnak - elsősorban lelki - segítséget nyújtanak. ” (Az Egyházi Törvénykönyv 813. kánon )

119