Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Egyetemi és főiskolai lelkészek közös megmozdulásai
- „A középiskolai előkészítés hiányosnak bizonyul. ”- „A koedukáció most, a háborútól fertőzött, társadalmilag differenciáit korban romboló. ” S még hosszan folytathatnánk. Nem csoda, hogy' Mojzes Péternek meg kelleti állapítania: „Az a munka, amit az egyetemi lelkészek országszerte az egyetemi ifjúsági hitélet növelésére végeznek, [...] egyre halkuló visszhangot kelt. ”464 A konferencia első napjának délutánján az egyetemi lelkészi hivatás problémái kerültek terítékre. Tihanyi Tibor expozéjában kifejtette, hogy noha már komoly hagyományai vannak a tisztségnek, jogi helyzete teljesen nem tisztázott a lelkésznek. A hozzászólók leginkább a katonai lelkészségek egyházjogi helyzetével állították párhuzamba. „Két út mutatkozott legcélravezetőbbnek, és mind a kettőnek megfúrása fontos. Egyetemjogi szempontból igyekezzék a lelkész lektori munkát az egyetemen lehetővé tenni; egyházjogi szempontból pedig a megoldás az egyetemisták egyházközségi mintára való megszervezése. ” - jegyezte fel Szappanyos emlékeztetőjébe. A jelenlévők így még inkább hitet tettek az intézményesített egyetemi hitoktatás mellett.465 466 Arra a kérdésre, hogy milyen a jó egyetemi lelkész, Tihanyi Tibor tömören válaszolt: misszionárius lelkületű. Bővebben kifejtve legfőbb feladatának az egyetemisták már meglévő vallási műveltségének kiteljesítését, megkoronázását tartotta. Az aktuális viszonyok között a hallgatók szociális igényeinek képviseletét legalább olyan fontosnak tartotta, mint lelkigondozásukat. Ehhez pedig a jó szervező és diplomáciai készség szinte elengedhetetlen, vélte. Ismertette saját módszereit, „ügycsoport-rendszerét”, melyet a hallgatóság érdeklődőén fogadott; de az általános vélemény az volt, hogy inkább a még meglévő egyesületekre kell támaszkodni, emberközeli kongregációs alapsejteket kell létrehozni, mintsem az elbürokratizálás felé vinni a lelkészségek szervezetét. Természetesen szó esett az egyes egyetemi lelkészségek helyzetéről is az adott pillanatban, a körképről Shvoy Lajos feljegyzései fennmaradtak, s a korábbiakban az egyes lelkészségek történetének feldolgozásánál már hivatkoztunk rájuk. A konferencia második napján a kollégiumok problémái kerültek napirendre, majd a szociális segítségnyújtás konkrét lehetőségeit vitatták meg az egybegyűltek. Az ország prímásának rövid levélben számolt be február 10-én Shvoy Lajos a konferencián történtekről. A lelkészekről szólva rögzítette, hogy mely főiskolák és egyetemek részesülnek az adott pillanatban ilyen természetű lelkigondozásban ( 11 állomáshely ), és röviden így foglalta össze tapasztalatait: „... jogi helyzetük teljesen bizonytalan, működési körük az egyetemi lelkész egyénisége szerint változik” 466 Épp ezért hangsúlyozta a lelkészi munkaközösség együttműködésének fontosságát. Helyzetkép 1947 májusában 1947 májusában az Actio Catholica átfogó jelentést készített a fővárosi egyetemi és főiskolai nevelői munkáról. Szó esett természetesen a kollégiumok nehezülő helyzetéről is, de részletesen taglalta a lelkészek munkáját is.467 464 uott. 465 uott. 466 SztvPL 7495 lt. sz. 383/1947 467 SztvPL 7477B lt. sz. 1306/1947 alatt olvasható a teljes dokumentum 112
