Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)

Egyetemi és főiskolai lelkészek közös megmozdulásai

passzusai: „Az egyetemi lelkészek az A. C. keretében sajátos sejtben, munkaközösségben tömörülnek, s munkájukat összehangolják. - Kívánatos, hogy mielőbb minden fakultásnak külön lelkésze legyen, aki az illető hivatás világába egészen beledolgozza magát. A vidéki egyetemi lelkipásztorok a központtal szoros kapcsolatban [legyenek], értesítést kapjanak minden érdemes eseményről s tervről. ”

A munkaközösség formálisan 1944 óta létezett, de nem sok tartalommal.453 A lelkészek mégis úgy érezték, hogy ők már mutathatnak fel valamit, s ezért más szervezetek és fórumok felé is jól megfogalmazott igényekkel léptek fel:

„1. [Mi,...] Az egyetemi lelkipásztorok, a jövőben mint munkaközösség rendszeressé fejlődő időközökben össze-összejövünk, hogy egymástól tanuljunk és a munkát jobban összehangoljuk. Minden összejövetelen egy-egy önképző előadás hangozzék el.

2. A Hittanárok Országos Egyesületével szorosabb kapcsolatot keresünk. Hiszen az ő kezükben nevelődik az utánpótlás, és ők az egyetem felé kell hogy neveljenek.

3. A Katolikus Nevelésben külön rovatot kérünk az egyetemi ügyek számára.

4. Papok számára szónoki kurzus rendezendő. ”

Természetesen nem lehetett mentes a konferencia a politikumtól. Már az egyetemi oktatók nevelői munkájának mérlegre tételekor is előkerült az ország egyenlőre még lassú, de biztos balra tolódásának problémája:

„ 1. Legelhanyagoltabb fakultás a bölcsészeké; most baloldali világnézetű professzorok sora kerül oda. A hallgatóság felét kitevő szerzetes hallgatók apostolkod- janak közöttük. A rendek vezetőihez felkérés menjen, hogy szüntessék meg a separatio törvényét.

2. Sürgősen szükség volna katolikus kollégium alapítására a bölcsészhallgatók számára.

3. Az állami kollégiumok lelkészi ellátása kérdését vegye kezébe az egyetemi lelkészek munkaközössége. Kollégiumi elöljárók, egyetemi lelkipásztorok, középiskolai hittanárok szívesen állnak munkába egy-egy kollégium lelki és világnézeti ellátását felelősséggel felvállalva.

4. Az A. C. Főiskolai Bizottsága foglalkozzék a kérdéssel: hogyan pótoljuk azt, amit az egyetem a nevelés terén teljesíteni elmulaszt? ”

De ennél hangsúlyozottabban is előkerült a politikai állásfoglalás kérdése, elsősorban a világnézeti nevelés szintjén. A konferencia határozottan kiállt amellett, hogy minden lehető eszközzel az új eszmékkel szemben a hagyományos, nemzeti kultúrára kell felhívni az ifjúság figyelmét. ( pl.: konkrét együttműködési terv volt a KALOT-tal ) A résztvevők felkészültek rá, hogy az osztályöntudattal szemben hivatás- tudatot, osztályharcos elképzelésekkel szemben hivatásrendi államszerkezetet hirdessenek. A mindennapos politikai csatáktól azonban tagjait is, és a diákokat is meg akarta kímélni a konferencia:

,, 1. A katholikus ifjúság komoly nemzetpolitikai nevelést kapjon. De a párt- politikába ne küldjük. A pártok (ideértve a kath. néppártot is ) ifjúság szervezeteiben való részvétele nem kívánatos. Aktív pártpolitikát az ifjúság ne űzzön.

2. Vallásos egyesületeink és maguk a papok is semmiféle pártpolitikát ne űzzenek. ”

Szerepelt a konferencia elhatározásai közt az is, hogy a minden tekintetben bonyolódó viszonyok között segítse az ifjúsági egyesületek eligazodását. "Modern ifjú453 Legalábbis Tihanyi 1947-ben már hároméves előtörténetet tulajdonít neki. - Ld. Függelék 6.

108