Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)
Ujváry Gábor: Egyetemek képviselete az országgyűlésen
25 közöl a képviselők és a felsőházi tagok foglalkozás szerinti- mely ekkor volt a "legegészségesebb" és "legdemokratikusabb"\ vonatkozó adatokat.) Ennek alapján - a kisebb csoportoktól eltekintve - a főrendiházi tagok 35,5 százaléka (szám szerint 88) nagybirtokos és földbirtokos, 11,3 százaléka (28) római katolikus lelkész, 6,05 százaléka (15) állami főtisztviselő volt. A bankigazgatók, a megyei és városi tisztviselők, valamint az ügyvédek egyenlő arányban, csoportonként 4,43 százalékosan (11-11 fő) voltak jelen . Nem véletlen, hogy az 1926: XXII. törvény elfogadását megelőző nemzetgyűlési vita során - mikoris rengeteg jogos észrevétel és kemény bírálat hangzott el a végül mégis csak elfogadott javaslattal szemben - a legtöbben a felsőházról szóló törvénytervezetben éppen a "demokratikus irányú" nyitást kérdőjelezték meg. "Ha végigtekintek a képviselő urak során, akik e nemzetgyűlésben ülnek, - mondotta Dénes István -, nyugodt lélek kel merem állítani, hogy ez a nemzetgyűlés tulajdonképpen valóságos felsőház. Az 1500 birtok-arisztokrata család 75 taggal van reprezentálva ebben a parlamentben, a nagybirtokos arisztok ráciától függő főszolgabíró és főispán urak kb. tizenöten vannak, s ha hozzá veszem, hogy negyvenöt a közalkalmazottak száma, akik tisztára birtokarisztokratikus kormány tói függnek, akkor azt hiszem, ... hogy a mai ókonzervatív többségű parlament teljesen betölti a felsőház szerepét. A mai ténylegesen hatalom a felsőház megalakulása következtében ... olyan alkotmányt fog létesíteni, melynek következtében a magyar nagybirtokos
