Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)
Ujváry Gábor: Egyetemek képviselete az országgyűlésen
23 temek kulturális intézményekből sokszor az országos politika alakítóvá, zajos csatározások és csetepaték színhelyeivé vál- 10 tak. III. Az egyetemek és a főiskolák országgyűlési képviseletének szabályozása Az őszirózsás forradalom következtében 1918. november 16-án megszűntették a főrendiházat és föloszlott a képviselőház is. Egy héttel ezután, november 23-án az I. néptörvény bevezette az általános és titkos választójogot. A Tanácsköztársaság - a Forradalmi Kormányzótanács 1919. április 2-án kiadott XXVI. és XXVII. sz. rendelete - 18 évre csökkentette a választójog korhatárát és a Károlyi-féle törvény egyenlőtlenségeit kiküszöbölve a férfiaknak és a nőknek egyaránt biztosította a választójogot. (A Károlyi-féle törvény szerint az írni-olvasni tudó nők 24 éves koruktól, míg a férfiak 21. életévüktől választhattak, náluk az írni-olvasni tudás sem volt előfeltétel.) Az ellenforradalmi időszak első szabályozása a Friedrich- kormány 1919. évi 5985. sz. M.E. rendelete a nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójogról még meglehetősen hasonlított az 1918: I. néptör vény re; az 1922. évi 2200. M.E. sz. rendelet viszont már igen sok tekintetben a dualizmus kori választójogi rendeletekhez való visszalépést jelentett. Ismét vagyoni, illetve műveltségi cenzust vezetett be, Budapest és a nagyvárosok kivételével visszaállította a nyílt szavazást. A választójog kérdését rendkívül részletesen taglaló 1925: XXVI. 11 te. sem hozott különösebb változást.
