Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Kiss Márton: Műegyetem alapítási kísérlet Győrött az 1960-as években

199

A beruházó kedvező véleménye ellenére a beruházás nem került jóváhagyásra. Az Elnöki Tanács az 1966/17. számú törvényereiű rendeletével leállította a GYME létesítésének munkálata- 148

it. Lux és Janka július 29-én értesítette erről a Magyar Beruházási Bankot, s kérte, hogy az 1963-tól folyósított, össze149

sen 7.616.989 Ft költséget írják le. Az ÉKME Beruházási Osztálya már május 30-án megbíztást kapott a MM Beruházási Főosz150

tályától az ELTE TTK tervezési programjának kidolgozására,

majd szeptember 15-én áthelyezték az ELTE-re, az ottani fej151

lesztéssel kapcsolatos beruházási feladatok lebonyolítására.

Nem valósult meg tehát Győr-nek az a közel évszázados álma, hogy egyetemi város legyen.

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a Győri Műszaki Egyetem létesítésére irányuló törekvés megalapozatlan, irreális volt. A létesítés rendkívül feszített tempójú tervezést és kivitelezést kívánt meg, hiszen az egyetem felállításáról szóló Elnöki Tanácsi rendelet értelmében, ha részlegesen is, de már 1968-ban be kellett volna indulnia Győrött az oktatásnak. Az indításhoz szükséges létesítmények megtervezéséhez és felépítéséhez tehát mindössze 5 év állt rendelkezésre.

Tovább nehezítette a helyzetet a kormányzati szinten kezdettől megmutatkozó bizonytalanság az egyetem létesítését illetően. Ennek egyik legnyilvánvalóbb példája a helykijelölés körüli huzavona volt. A helykijelölés több hónapos késése, a szoros határidők miatt, mintegy láncreakció-szerűen vonta maga után a tervezés többi részfeladatainak, például a létesítési