Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)
Kiss Márton: Műegyetem alapítási kísérlet Győrött az 1960-as években
2oo tervnek, a beruházási célnak s természetesen magának a beruházási programnak a csúszását. Ennek tudható be a sok határidő- vita, illetve a kötbér és szavatossági igények körüli viták. Ezek eldöntése időt igényelt, s ez újabb csúszást eredményezett. Meg kell azonban említeni, hogy a tervező és a beruházó is, éppen a vitákból származó csúszások elkerülése végett igyekeztek a problémás kérdésekben megegyezni, s csak végső esetben fordultak az ügyben dönteni illetékes főhatósághoz. A központi döntések körüli bizonytalanságok az ÉKME-n is éreztették hatásukat. Elterjedt az egyetemen egy olyan nézet, mely szerint az új egyetem létesítése kétséges. Az ezen szemlélet ellen való fellépést már 1964 nyarán kérnie kellett Luxnak 152 az egyetem pártbizottságától. Ezt a tervezés korai időszakában meglévő bizonytalanságot csak növelte, hogy a beruházási program csúszása következtében módosítani kellett az oktatásindítás időpontját is. A győri létesítés problémái két okból is nyugtalanságban tartották az egyetem oktatóit. Egyrészt személyes sorsuk alakulása szempontjából, másrészt azért, mert a győri költözés folytán, egy - egyre növekvő - átmeneti időszakkal kellett számolni az ÉKME oktatásában, mely komoly gondokat okozott az egyetem fejlesztése,illetve a reformoktatás végrehajtása tekintetében. A kormányzati döntések vonta tottsága voltaképpen jelezte az új egyetem létesítése elmaradásának valódi okát, nevezetesen, hogy az 1960-as évek végére megváltozott a népgazdaság műszaki munkaerőszükséglete. Erről Rigler György, a MM Műszaki Felsőoktatási Főosztályvezetője, tájékoztatta az oktatókat az ÉKME
