Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)
Ujváry Gábor: Egyetemek képviselete az országgyűlésen
18 geket - felelevenítette és lényegesen kiterjesztette a pesti egyetem már idézett 1790-es kívánságait; másrészt pedig sok szempontból a felsőház 1926-os szabályozását előlegezte, - az 1926:XXII. te. általános indoklásában nem véletlenül hivatkoztak Irányi Dániel ezen indítványára! "Kizárólag nemesi előjogokra egyetlen felsőház sincs alapítva... - érvelt Irányi. - De az olaszt kivéve, valamennyi szabad nemzet vagy tisztán a választás elvén alkotja a maga felsőházát vagy legalább kisebb- -nagyobb számmal választott tagokat is szokott küldeni a született vagy kinevezett peer-ek közé." Ezért javasolta, hogy a rendi méltóságokon, illetve azok választott képviselőin, továbbá a vármegyék és a törvényhatósági joggal bíró városok szintén választott delegáltjain kívül a következő csoportok is bekerülhessenek a felsőházba: "a királyi curia első és másod s a budapesti királyi tábla elnöke, a legfontosabb közművelődési i ntézetek (kiemelés tőlem - U. G.), az ügyvédi, ipar s kereskedelmi és gazdasági testületeknek szintúgy szabadon és titkos szavazás útján választott bizonyos számú képviselői." Indoklása szerint "ezáltal, azt hiszem, elég lesz téve azoknak, kik a de- mocratikus elemek külön képviseltetését óhajtják. Mert hogy ezen testületek inkább a polgári elemből fognak választani, mint a társadalomnak felsőbb rétegeiből, ez előre látható...". Irányi javaslatát ekkor még elvetette a honatyák többsége. 1918 novemberéig az 1885:VII. te. alapján hívták össze a főrendihá- 6 zat. Bár az 1890-es évektől mind gyakoribbá váltak az ellenzék általános választójogot követelő akciói, s egyre több választó-