Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Ujváry Gábor: Egyetemek képviselete az országgyűlésen

18 geket - felelevenítette és lényegesen kiterjesztette a pesti egyetem már idézett 1790-es kívánságait; másrészt pedig sok szempontból a felsőház 1926-os szabályozását előlegezte, - az 1926:XXII. te. általános indoklásában nem véletlenül hivatkoz­tak Irányi Dániel ezen indítványára! "Kizárólag nemesi előjo­gokra egyetlen felsőház sincs alapítva... - érvelt Irányi. - De az olaszt kivéve, valamennyi szabad nemzet vagy tisztán a vá­lasztás elvén alkotja a maga felsőházát vagy legalább kisebb- -nagyobb számmal választott tagokat is szokott küldeni a szüle­tett vagy kinevezett peer-ek közé." Ezért javasolta, hogy a rendi méltóságokon, illetve azok választott képviselőin, továb­bá a vármegyék és a törvényhatósági joggal bíró városok szin­tén választott delegáltjain kívül a következő csoportok is be­kerülhessenek a felsőházba: "a királyi curia első és másod s a budapesti királyi tábla elnöke, a legfontosabb közművelődési i ntézetek (kiemelés tőlem - U. G.), az ügyvédi, ipar s kereske­delmi és gazdasági testületeknek szintúgy szabadon és titkos szavazás útján választott bizonyos számú képviselői." Indoklása szerint "ezáltal, azt hiszem, elég lesz téve azoknak, kik a de- mocratikus elemek külön képviseltetését óhajtják. Mert hogy ezen testületek inkább a polgári elemből fognak választani, mint a társadalomnak felsőbb rétegeiből, ez előre látható...". Irányi javaslatát ekkor még elvetette a honatyák többsége. 1918 novemberéig az 1885:VII. te. alapján hívták össze a főrendihá- 6 zat. Bár az 1890-es évektől mind gyakoribbá váltak az ellenzék általános választójogot követelő akciói, s egyre több választó-

Next

/
Thumbnails
Contents