Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Ujváry Gábor: Egyetemek képviselete az országgyűlésen

17

rint: "Országgyűlési képviselő nem viselhet olyan hivatalt, nem foglalhat el olyan állást, mely a korona kijelölésétől vagy a korona, a kormány, a kormányközegek kinevezésétől függ és fizetéssel vagy díjjal jár. Kivétetnek e szabály alól: a/ a minis- terek; b/ minden szakmi nisteriumnak egy államtitkára...; f/ a budapesti királyi egyetem és műegyetem tanárai..."

A kétkamarás országgyűlés kevésbé fontos szervében, a főrendiházban az 1885-ös reformok értelmében (1885:VII. te.) a rendi előjogokkal bíró tagok számát csökkentették, s így lehetővé vált, hogy az uralkodó ötven személyt főrenddé nevezhessen ki. Az 5. §. szerint "élethossziglan tagjai lesznek a főrendiháznak, kiket Ö Felsége a király, a czélból, hogy ez által az érdemeket jutalmazza s a főrendiház tekintélyét még öregbítse, szent István koronája összes állampolgárai közül a minis- tertanács felterjesztésére ilyeneknek kinevez." Ezáltal a tudományos és a művészeti élet kiválóságai előtt is szabaddá vált az út a főrendiházba. Az egyetemi tanárok közül olyan kitűnőségek, mint Concha Győző, Eötvös Loránd, Gyulai Pál, Kautz Gyula, Korányi Frigyes, Lumnitzer Sándor - mindnyájan a budapesti tudományegyetemről -, vagy Stoczek József a Műegyetemről, uralko5

dói kinevezéssel kerülhettek a főrendiházba.

A főrendiház 1885-ös reformjáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalásakor, 1885. február 11-én hangzott el a képviselőházban az ellenzéki - Függetlenségi Párti - Irányi Dánielnek az a felszólalása is, mely szerint a "legfontosabb közművelődési intézetek" delegáltjait meg kellene hívni a "felsőházba".

E javaslat - bár egészen más szempontból vizsgálva a lehetősé-