Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Ujváry Gábor: Egyetemek képviselete az országgyűlésen

14

Az egyetem, jogos kívánságának alátámasztására meggyőző érvvel hozakodott elő: mivel az 1773. július 21-én föloszlatott - s ismét csak 1814-ben, Magyarországon pedig 1853-ban engedélyezett - jezsuita rend birtokai, apátságai és prépostságai a- lapján országgyűlési szavazattal bírt (két követet küldhették az alsótábla üléseire), az egyetemet is megilleti e jog, hiszen már korábban is részesedett a jezsuiták vagyonából, s a rend megszűnése után elnyerte ingatlanainak és készpénzének egy részét is. Az angliai példára, az oxfordi és a cambridge-i univerzitások két-két parlamenti helyére, valamint az egyetem testületének többségében nemesi származására való utalás is nyoma3

tékosította e kérelmet - amely végül sohasem került a diéta elé.

Az országgyűléseken - Kulcsár Erzsébet kitűnő összefoglalása szerint - 1790-től 1825-ig egyáltalán nem, 1825 és 1849 között pedig igen ritkán, és az országgyűlési képviselet ügyéről teljesen elfeledkezve tárgyaltak a pesti egyetemről. Az 1790- es sikertelen próbálkozás után az egyetem - és mellette az akadémiák - országgyűlési képviseletének kérdése hosszú ideig föl 4

sem vetődött.

II. Tudomány és politika válaszútján

Bár az egyetem és az akadémiák intézményes és testületi országgyűlési képviseletének rendezése 1927-ig elhúzódott, az 1848/49. évi, majd a dualizmus kori diéták tagjai között egyetemi professzorokat és akadémiai tanárokat is találhatunk. Őket azonban nem az egyetem - később már egyetemek -, illetve az akadémiák vagy főiskolák választották és delegálták, hanem kü-