Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)
Ujváry Gábor: Egyetemek képviselete az országgyűlésen
13 lésben-is magát kegyesnek nem mutatná; mert valóban innend e~ redhetne: hogy üdö jártával sem valamire való ember, ha az Tudományokat, és Tudósokat el-hagyatva látná, tanításra, vagy Tudományok terhes munkálkodására magát nem adná, sem pedig ha ne talántán azoknak mélyebb visgálására, és az Iffjúsághoz való buzgóságábúl magát tanításra adta vólna-is, álhatatossan több üdéig az ill yen hivatalba meg-maradni nem kívánna, a’ melly (mivel bizonyára értéket nem szerez) ha leg-alább érdemet, és betset reája nem terjesztene. Ezen föllül azt-is reménli ezen nemes üniversitás, hogy a’ Felséges Haza ugyan e mostani ószve gyűlésében az Iff jóság nevelésére, és Tudományok gyarapítására nézve-is fog hasznos rendeléseket tenni, a’ mellyeknek el-intézésére, úgy gondollya, hogy maga részérűl-is igaz Hazafiságot szerető vélekedéseivel, követségben küldendő Férfiai által, a’ kik életeknek nagyobb részét ugyan az Iffjúság nevelésében, és a’ Tudományok elő mozdításában el-töltötték, talán nem kevés haszonnal szólhatna, ’s voksolhatna. Mivel tehát ezen alázatos kérése az Universi tásnak mind Törvényben, mind pedig Felséges Haza Magzatinak jövendőbéli hasznában helyheztetik, birtokos Jussai, és Privilégiumai sérelme nélkül nem-is kételkedhetik kegyelmében a’ Felséges Hazának, és Tekéntetes Státusoknak; azért tovább-is újítván kérését minnyáján mély alázatossággal való tisztelettel kívánunk maradni A’ Felséges Hazának, és Tekéntetes Státusoknak alázatos hivei Pesten Sz. Iván havának 27-dik Napján A’ Fő-Tudományoknak Pesten lévő 1790-dik Esztendőben Magyar Universi tássa.