Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)
Kiss József Mihály: Párhuzamos utak. A kolozsvári és a pozsonyi egyetem válságos időszakának történetéhez
126 A Kolozsvárott maradók és az eltávozottak A román királyság csapatai 1918. decemver 24-én megszáll- 7 ták Kolozsvárt. Az egyetem normális működésének feltételei ezáltal nagymértékben rosszabbodtak, s 1919. májusától már bizton beszélhetünk régi formájában való működésének megakadályozásáról is. Egy 1919. május 9-én Kolozsvárott kelt iratban a hatóságok a román királyra való eskü letételére havták fel az egyetem oktatóit. Amennyiben ők a hűségesküt megtagadják, azt egyenlőnek tekintik az addig élvezett összes jogaikról való lemondással. A kísérő iratból az is kiderül, hogy meg kívánták változtatni az egyetem magyar jellegét, hiszen csak azok taníthattak tovább, akik a hüségeskü letétele mellett azt is vállalták, hogy "két év leforgása alatt a román nyelvet szóban és írásban oly módon sajátítják el, hogy román nyelven előadásokat tart- 8 hassanak." Az egyetemet a román hatóságok 1919. május 12-én vették át. A rektor tiltakozása eredménytelennek bizonyult. A jegyzőkönyv szerint "beszüntettettnek az előadások és a tanárok mindennemű tevékenykedése a mai naptól kezdve befejezettnek 9 tekintendő." Még ez év augusztusának végén bizonyosan megin10 dúlt a magyar tanszemélyzet elbocsátása. A VKM-ben úgy tudták, 11 hogy a tanárokat szeptember 10-vel kiutasították Kolozsvárról. Ennek ellentmond az a tény, hogy még december 14-én is kelt ki- 12 utasító végzés. Az események után két évvez az érintettek a következőképpen emlékeztek: 1919. május 12-én az egyetem átvételét foganasító biztos a felkínált hűségeskü megtagadása miatt az egyetem taná-
