Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)
Szögi László: A temesvári és kassai műegyetem létesítésének tervei 1918 előtt
118 házásokkal fémkohászati képzés induljon meg. 1917 novemberétől kezdve azután valóban felgyorsultak az események az új műegyetemek létrehozásának ügyében. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1917, november 23-án tanácskozást hívott össze a temesvári műegyetem ügyében. E tájékozódó jellegű megbeszélésen minden érdekelt fél részt vett a Csanádi (temesvári) püspöktől kezdve a Műegyetem rektoráig. Itt már felmerült az a lehetőség is, hogy az első évfolyam esetleg már az 1918/19-es tanévben megkezdheti tanulmányait Temesvárott. 1918. január 27-én egy nagyobbrészt műegyetemi tanárokból álló bizottság utazott Temesvárra, hogy a helyszínen tanulmányozza a megnyitással kapcsolatos teendőket. Nagy Virgil építészprofesz- szor 1918 áprilisára dolgozta ki a "temesvári műegyetem ideiglenes elhelyezésére" vonatkozó igen részletes tanulmányát, illetve javaslatát. A bizottság úgy vélte, hogy a tanítás csak 1919 szeptemberében kezdődhet meg, de az első évfolyam tanárait 16 már 1919 januárjában ki kell nevezni. Ugyancsak 1918 áprilisára érkeztek meg a város konkrét, összegszerű felajánlásai az új intézet működésének megindításával kapcsolatban. Lényegében azt mondhatjuk, hogy 1918 őszére a tervezett új műegyetemek közül a temesvári a létrehozás küszöbéhez érkezett. A megváltozott történelmi körülmények azonban már nem adtak módot a főiskola megnyitására. A minisztériumban 1918. november 17 13-án az ügyet ad acta tették. Ami a kassai műegyetem ügyét illeti , az előkészületek nem jutottak el addig, mint Temesvárott. A selmeci Főiskola tantestülete lelkesedéssel vette tudomásul a kassaiak korábban emlí15
