Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Szögi László: A temesvári és kassai műegyetem létesítésének tervei 1918 előtt

117

szetesen a két új intézménynek nem kell teljesen azonosnak lennie, sőt helyesebb, ha mindegyiknek sajátos karaktere, speciális képzési iránya lesz. Lechner Jenő műépítész figyelemre méltó érvekkel egy kassai építész fakultás létesítéséért szólt, míg Hermann Miksa műegyetemi tanár a specialitásokról szólva úgy vélte, hogy a temesvári intézet "természetszerűleg a mező- gazdasági ipar szolgálatába állhatna, míg a kassai intézet a bányászatot, kohászatot és a vele kapcsolatos gépészetet mívelhetné". Ennek megfelelően javasolta mindkét helyen kísérleti géplaboratóriumok létrehozását is.

Időközben a selmeci Főiskola tanári kara 1917 őszén újabb

13

javaslattal jelentkezett a minisztériumban. Arra kérték az illetékes minisztereket, hogy a bányászati ágazatokat összefoglalva, mint egyenrangú fakultást a m. kir. József Műegyetemhez kapcsolják, az erdészeti ágazatot pedig szintén önálló fakultásként vagy ugyanide, vagy a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemhez csatolják. Ez utóbbi elképzelés felmerülésében az is közrejátszott, hogy a kormányzat 1914 után a mezőgazdasági felsőoktatás ugyancsak nélkülözhetetlen reformját úgy próbálta megoldani , hogy a mosonmagyaróvári gazdasági akadémiát a pozsonyi egyetemmel kapcsolta össze (ha nem is teljesen). Ezt a javaslatot az

14

érintettek közül csupán a pozsonyi egyetem tanácsa üdvözölte, a budapesti Műegyetem kiküldött bizottsága azonban határozottan ellenezte a selmeciek elképzelését. Egyetlenegy kérdésben hajlott a pesti képzési kör bővítésére. Szarvasy Imre profesz- szor, bizottsági tag javaslata alapján elképzelhetőnek látták, hogy a budapesti Vegyészmérnöki Osztály keretében csekély beru-