Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Szögi László: A temesvári és kassai műegyetem létesítésének tervei 1918 előtt

116

(1767-től, az akadémiai rang elnyerésétől számítva) új, Mária Terézia Műegyetem néven való korszerűsítését. A budapesti Műegyetem tanácsa ezt a javaslatot is megkapta véleményezésre, s 1917. október 19-én kelt előterjesztésében azt meglehetősen keményen és határozottan elutasításra javasolta, mivel, mint írták "olyan város, amelyben az ipar fejlődésének legfontosabb előfeltételei teljesítve nem lévén..., amelyben tehát élénkebb gazdasági élet belátható időre szinte ki van zárva, nem tekinthető arra valónak, hogy egy benne felállítandó műegyetem fej11

lődésére alkalmas talajt nyújtson..." A Selmecbányái Főiskola sorsa ekkorra lényegében megpecsételődött. A továbbiakban már csupán az volt a kérdés, hová, milyen városba költözzön az intézet, illetve hogy adott szervezeti kereteit megőrizze-e, vagy részekre tagolva költözzön más-más székhelyekre.

A Magyar Mérnök és Építész Egylet 1917. november 5-én tartott tanácskozásán a kérdés felelős szakértői már egybehangzóan két új technikai főiskola létrehozása mellett szálltak síkra. Kertész K. Róbert miniszteri osztálytanácsos szerint "Két műegyetemnek egyidőben és haladéktalanul való felállítása elodázhatatlan kulturális és közgazdasági szükséglet, a többtermelés

12

és a jövő terheinek elbírhatása érdekében." E tanácskozáson a résztvevők többsége egyetértett abban, hogy a harmadik műegyetem székhelyéül legalkalmasabbnak Kassa városa látszik, amely mintegy az ország északi felében olyan szerepet játszhat, mint a Délvidéken Temesvár. Kassa városa a fentiekre is alapozva nyújtotta be 1918 januárjában az ún. "Kassai Műegyetemi Nagybizottság" emlékiratát az új főiskola létesítése tárgyában. Termé-