Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)
Szögi László: A temesvári és kassai műegyetem létesítésének tervei 1918 előtt
114 és minden veszély ellen". A háborús években azután a nemzetiségi problémán túlmenően olyan kül- és gazdaságpolitikai szempontok is felmerültek, amelyek Temesvár helyzetét nagyon megerősítették. A MMÉE szakvéleménye pontosan kifejtette, hogy: "Kedvező fekvésénél fogva Temesvár műegyeteme nemcsak nemzeti vonatkozásaiban válnék gazdasági kultúránk egyik gócpontjává, hanem a szomszédos országok tanulóifjúságának odairányítása által, a Balkán népeivel léte9 sítendő kapcsolatnak is egyik erőteljes láncszemévé lehetne." A balkáni kapcsolatok esetében 1916-ban még főleg a Központi Hatalmakhoz tartozó Bulgária és Törökország diákjaira gondoltak, sőt mint kiderül, ilyen diákok már tanultak 1916-ban a temesvári állami ipari szakiskolában, és tervezték egy balkáni előkészítő osztály és nyelvi tanfolyam beindítását is a városi felső kereskedelmi iskolával kapcsolatban. Itt jegyezzük meg, hogy török, bolgár és bosnyák diákok éppen az első világháború utolsó éveiben a budapesti József Műegyetemen is tanultak. Az iratokban egyébként a más balkáni népekkel, illetve nemzetiségekkel való kapcsolatok fontosságára is történik utalás. Reformtervezetek sora a háború utolsó éveiben A háború második felében a budapesti tanárok számára is egyre sürgetőbbé vált az új műegyetem létrehozása, hiszen várható volt, hogy a háború befejezése után egyszerre olyan létszámú hallgatóság fogja megrohanni az egyetemet, amelynek igényes és színvonalas tanítását az intézmény egyszerűen képtelen lesz ellátni . Temesvár polgármestere 1916. július 11-én nyújtotta be
