Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Szögi László: A temesvári és kassai műegyetem létesítésének tervei 1918 előtt

llo

között. 1912. január 16-án Selmec- és Bélabánya szabad királyi bányaváros is számos melléklettel felszerelt, mégis inkább politikai, mintsem tudományos jelentőségű felirattal fordult a miniszterhez. A város memorandumát "hazafias bizalommal" megküldte a József Műegyetem tanácsának is, hogy az "szakszempontból is támogassa", azonban a Temesvár felé jobban hajló budapesti intézetben 1913 áprilisában az iratot ad acta tették.

A selmeci főiskola tanácsa még 1913 márciusának végén is összeült "a főiskola újabb szervezése ügyének megtárgyalása végett", de az első világháború ki törése 1914-ben félbeszakította az addigi térvezgetéseket.

Az első világháború, amely az új műszaki ismereteket és találmányok tömegét állította a hadviselés szolgálatába, a mérnökképzés színvonalának emelését mennyiségi és minőségi oldalról egyaránt új megvilágításba helyezte. Immár nem csak oktatáspolitikai és közgazdasági érvek, de katonapolitikai meggondolások is szóltak az új technikai főiskolák felállítása mellett. Számos ok mellett ez is kétségtelenül közrejátszhatott abban, hogy a harmadik háborús esztendőben, 1916-ban a kérdés a korábbinál sokkal nagyobb hangsúllyal került előtérbe, és a háború befejeződéséig már nem is került le a felsőoktatási politika napirendjéről.

Az új műegyetemek létrehozását indokló tényezők

Mielőtt azonban a további fejlemények ismertetésébe fognánk, érdemes lesz megvizsgálni azt az érvrendszert, amelyet az egyes városokat képviselő szakértők egyik vagy másik új műegyetem