Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Szögi László: A temesvári és kassai műegyetem létesítésének tervei 1918 előtt

-lo9

végett állandó bizottságot alakított, majd 1912 őszén felkérte Zelovich Kornélt a budapesti József Műegyetem tanárát egy átfogó és a kérdéskör egészét tárgyaló emlékirat kidolgozására. Zelovich meglehetősen hosszú ideig dolgozott az emlékiraton,

mert csak egy nappal a Ferenc Ferdinánd elleni merénylet után

6

keltezte elkészült munkáját. Érthető, hogy az első világháború kitörése után a kérdések tárgyalása háttérbe szorult.

Figyelemreméltó időrendi párhuzam, hogy nyilván a temesvári fejleményekre reagálva 1912 elején Selmecbányán is felerősödtek a műegyetemi rang elnyeréséért folytatott küzdelmek. Tóth Flóris bányaigazgató 1912 ápr. 1-jén az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Választmányához írott levelében helytelenítette azt, hogy az egyesület egy korábbi körlevelében a selmeci Főiskola túlzsúfoltságára figyelmeztette a pályázó ifjúságot. Tóth rosszallotta az álláshiánnyal való ijesztgetést mert a zsúfoltságot csak átmenetinek tekintette. A legfontosabbnak azt tartotta, hogy a Műegyetemmel folytatandó tárgyalásokon el kellene érni a selmeci tanárok budapesti elismerését és beszámítását. "Ezen eljárással - írja - Selmec városa-, de egyúttal az ország is úgyszólván minden anyagi áldozat nélkül, ha nem is teljes, de ... csonka műegyetemet nyerne, melynek fenntartása ... még azon esetre is szükséges volna, ha a kultuszminisztérium már gyakran hangoztatott második műegyetemet mielőbb tényleg 7

fel is állítaná." 1912 nyarán a főiskolai hallgatóság feliratban sürgette az intézet reformját. Az ifjúsági ház elnöke, Schaffer Ödön által aláírt memorandum szintén a pesti Műegyetemmel való egyenjogúság kérdését említette a megoldandó problémák