Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Schweitzer József: Az Országos Rabbiképző Intézet helye a magyar felsőoktatásban

95

Schweitzer József: Az Országos Rabbiképző Intézet helve a magyar felsőoktatásban

Előadásom címe: az Országos Rabbiképző Intézet helye a magyar felsőoktatásban. Bátor lennék önkényesen annyi változtatást eszközölni, hogy az Országos Rabbiképző Intézet szolgálata a felsőoktatásban, és csak ezek után szeretném a hallgatóságra bízni, hogy milyen helyet tölt be az Intézet 113 éve a magyar felsőoktatásban

A hazai teológiai intézetek, karok sorában viszonylag fiatal intézet a Rabbiképző; története, keletkezése nem mindennapi.

Két részre szeretném osztani mondanivalómat; először szeretnék beszélni külső történetéről, azután pedig belső tartalmáról. Általában ismeretes az, hogy a rabbiképző intézetek létrejöttüket a zsidó felvilágosodásnak, és a zsidó felvilágosodás következtében a zsidó tudományban megindult új irányzatnak köszönhetik, amely irányzatnak - mint hogy Németországból indult ki a múlt században - a neve: a zsidóság tudománya, a "Wissenschaft des Judentums".

Mit jelent ez? A zsidók a tudást ősidők óta terjesztették.

A hellenizmus kései korában már kötelező volt Palesztinában a zsidó elemi oktatás, az alapvető oktatás - azaz a népoktatás.

A kereszténység korában - mint jól tudják - különféle irányzatai voltak a zsidó oktatásnak, a farizeus és a szadduceus iskolákban. A Biblia első nagy, kommentatív műve, a Misna, Palesztinában művelésre, iskolai oktatásra talált. A Misna kommentárja, továbbfejlesztése, a Talmud, Palesztinában és Babilóniában;