Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Fabinyi Tibor: Evangélikus Teológiai Fakultás Sopronban, 1923–1950

86

szór alapos tárgyalások után úgy döntöttek: kormányzói hozzájárulást kérnek ahhoz, hogy a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem "átmenetileg" Evangélikus Teológiai Kart hozzon létre Sopronban. Az 1923. február 8-án kelt Alapító Levél szerint: "A kormány az egyházegyetem és egyetemi tanács közt folytatott közös tárgyalások eredményeképpen méltányolva az evangélikus lelkészképzés fontosságát, miután a Magyarországi Evangélikus Egyházegyetem 1921. évi közgyűlésének 46. jegyzőkönyvi pontja szerint a fakultás felállításának elvi feltételéhez hozzájárult, felállítja az Erzsébet Tudományegyetembe bekebelezett theológiai fakultást". Az Alapító Levelet szerkesztő egyházi bizottság tagjai Kapi Béla dunántúli és Raffay Sándor bánvakerületi püspökök, valamint Zsigmondy Jenő egyházkerületi felügyelő, Szelényi Aladár egyetemes főjegyző és Mágócsv-Dietz Sándor professzor, egyetemes tanügyi bizottsági elnök voltak.

A felállítandó fakultáson 8 tanszék szerveződött. Ezek a következők voltak: Ószövetségi írásmagyarázat és teológia; Újszövetségi írásmagyarázat és teológia; Rendszeres teológia; Egyetemes egyháztörténet; Egyházjog és magyar protestáns egyháztörténet ;'Gyakorlati teológia; Vallástörténet; Vallásbölcselet és keresztyén neveléstudomány; s végül az Újszövetségi és rendszeres teológia segédtudományainak tanszéke. Az akkor 8 félévre tervezett tanulmányi idő alatt a hallgatóknak a bibliai és a klasszikus nyelvek mellett anyanyelvűk szerinti istentiszteleti nyelveket kellett elsajátítaniok, de kötelesek voltak olyan kollégiumokat is hallgatni, mint pl. a magyar közjog, a magánjog és a közigazgatási jog, magyar történelem, irodalomtörté-