Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Fabinyi Tibor: Evangélikus Teológiai Fakultás Sopronban, 1923–1950

85

intézményben - tanuljanak.

Magyar oktatásügyünk érdekes - bár átmeneti - epizódjaként kell megemlítenünk, hogy a szabadságharc után, a már korábbi uniós törekvések szellemében az evangélikus Székács József és a református Török Pál - későbbi püspök - kezdeményezésére Pesten közös protestáns teológiai főiskola létesült, ez azonban a kétirányú felekezeti öntudat fokozódásával párhuzamosan sajnálatosan kudarcba fulladt. 1870-ben báró Eötvös József törvényjavaslatot készíttetett, amely a teológiai fakultásokat első ízben kívánta a pesti egyetem szervezetébe bekapcsolni.

E kiváló államférfi, mint előrelátó kultúrpolitikus, a felekezetek egyenjogúságát kimondó 1848:XX. törvénycikk szellemét akarta gyakorlatilag is megvalósítani.

Talán nem tévedek, ha úgy látom: több más tényező mellett elsősorban a felekezeti elfogultság és a szűklátókörűség akadályozta az eötvösi terv akkori megvalósulását.

A reformáció 400. évfordulójának közeledtével ismét előtérbe került e kérdés. Az országos rendezést ekkor a pénzügyi és a háborús nehézségek is késleltették, a debreceni egyetemen azonban így is sikerült felállítani külön református teológiai fakultást .

A trianoni kényszerbéke az egyházak között az evangélikussá- got sújtotta a legnagyobb mértékben. A pozsonyi és eperjesi teológiai akadémiák elvesztésével egyedül Sopronban maradt főiskolánk. Az akkori politikai vezetők - így Apponyi Albert, Klebersberg Kunó és Vass József -, egyházi részről pedig Kapi Béla és Raffay Sándor püspökök és idősb Prőhle Károly profesz-