Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)
Prőhle Károly: Az evangélikus teológia és lelkészképzés helye és szerepe a magyar felsőoktatásban
78 Arról természetesen szó sem lehet, hogy itt a teológia és a tudomány viszonyának kérdéseit akár csak címszavakban is elősoroljuk. De azt a kérdést érdemes felvetni, hogy mit jelenthet ma a teológia jelenléte az egyetemeken. Figyelemre méltónak tartom Barth Károly tanítását, amelyet sokszor félremagyarázva vulgarizáltak. "Tudomány-e a teológia? Ez a kérdés - mondja Barth -, semmi esetre sem életkérdése a teológiának, mert nincs olyan elvi szükségszerűség, nincsenek belső indítékok, amelyekből következnék, hogy éppen ebbe a műfajba tartozását igényelje." Ennek magyarázata az, hogy "amikor a teológia tudománynak nevezteti vagy nevezi magát, akkor ezzel semmiféle elkötelezettséget nem vállal arra, hogy más tudományokra érvényes mértékkel mérettesse magát." Barth Károly egyenesen a teológia feladatának tartja, hogy megkérdőjelezze - éppen a tudományosság érdekében - a tudomány modern fogalmának kizárólagosságát: "Amikor a teológia a 'tudomány' fogalmát nem engedi át egyszerűen a többi tudománynak, akkor ezzel (a klasszikus hagyomány iránti köteles tisztelet mellett) bejelenti tiltakozását az elismerten 'pogány' tudományiogalom ellen. Nem árthat a tudományfogalom rendíthetetlen képviselőinek, nem árthat az egyetemnek az, hogy a teológus egy tető alatti szomszédsága emlékezteti arra, hogy a tudomány fogalmának az Arisztotelész nevével kezdődő hagyománya mindenesetre csak egy a többi között, és hogy a keresztyén egyháznak mindenesetre nem Arisztotelész 4 az ősatyja." Nem csak arról van szó, hogy a teológia minden ága valamilyen módon kapcsolatban van a különböző világi tudományokkal, a történelemmel, a társadalomtudománnyal, a lélek-
