Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Prőhle Károly: Az evangélikus teológia és lelkészképzés helye és szerepe a magyar felsőoktatásban

75

Prőhle Károly: Az evangélikus teológia és lelkészképzés helye és szerepe a magvar felsőoktatásban

Még csak híre ment annak, hogy a kultuszminiszter 1911. decemberében javaslatot terjeszt a Ház elé két egyetem felállításáról - Debrecenben és Pozsonyban -, s Debrecen református teológiai fakultást kap, máris felmerült az az igény, hogv a pozsonyi

1

egyetemhez tartozzék evangélikus teológiai fakultás is. Régi vágy

elevenedett fel: a fakultás terve - sokféle változatban - már

2

1808 óta napirenden volt. Három fő érvet sorakoztattak fel mellette. Az első a bevett vallásfelekezetek közötti "jogegyenlőség és viszonosság" elve, amelyet az 1848. évi XX. törvénycikk mondott ki. Eszerint jogos igény az, hogy ha van katolikus fakultás Budapesten, református pedig Debrecenben, akkor legyen evangélikus is a másik új egyetemen, Pozsonyban. A következő érv a lelkészképzés tudományos színvonalának biztosítása, mégpedig az egész magyar társadalom érdekében: "Egyházunk ... az új meg új korviszonyok, eszmeáramlatok és törekvések közepette csak úgy töltheti be a társadalomnak minden rétegére kiterjedő magasztos nagy feladatát, ... ha megköveteli, hogy lelkészei igazán a kor színvonalán álló tudományos képzettségű férfiak legyenek." A harmadik érv a teológiának a többi tudománnyal való "szerves kapcsolata", amely miatt egyrészt az egyetem "csonka" a teológiai fakultás nélkül, másrészt a "tudományos lelkészképzés követelményeinek teljesen csak az egyetem szervezetébe bekebelezett theologia vagyis a theologiai fakultás felel- 3

hét meg".

<