Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Csohány János: Református teológiai fekultás Debrecenben 1914–1950

70

latra osztották be őket. Tizennégyen haltak fegyver által.

Különös és disszonáns eseményekre került sor 1918/19-ben.

Az egyik ilyen jelenség volt, hogy Zoványi Jenő még 1918 nyarán és őszén - lelkészi jellegével összeegyeztethetetlen - cikket közölt a Világosság című szabadkőműves lapban. Nézeteit az évek során előadásban is kifejtette. Az iskolai vallásoktatás ellen - mint ami a sötétséget terjeszti - agitált. Lelkészi jellegétől az egyházkerület ezért megfosztotta, mire a kultusz- miniszter nyugdíjazta.

A másik disszonáns esemény az a távirat volt, amelyet a teológiai kar 1919. március 26-án a proletárdiktatúra üdvözlésére küldött. Ebben a Forradalmi Kormányzótanács elnökét,

Garbai Sándort és dr. Kunfi Zsigmond közoktatási népbiztost köszöntötték. A táviratban a "dolgok új rendjét, mint a Názáreti által hirdetett, az emberiség által várt istenországát" aposztrofálták a Tanácsköztársaságot, és felajánlották támogatásukat. Aligha a svájci vallásos szocializmus, Kutter és Ragaz Isten országát a szocializmussal azonosító tana, inkább a félelem, az egyházat Oroszországban nem sok jóban részesítő diktatúra megszelídítésére irányuló vágy vezette Ferenczy Gyula ékesszólástani professzor kari jegyzői pennáját, amikor megfogalmazta az idézett sorokat. A kar egyöntetűen elfogadta a javaslatot, ám a forradalmak után Ferenczy mégis egymaga vállalta a felelőséget. A minisztérium nyugdíjazta őt. A sürgöny miatt indult kampány a Hittudományi Kar ellen Baltazár Dezső pozícióját is gyengítette. Ferenczy az Országos Református Lelkészegyesület főtitkára és Baltazár egyik legbelsőbb munka-